Skip to main content

–g [Kőszeg Ferenc]

–g [Kőszeg Ferenc]: Balatoni polgárosodás


A strandon, különösen kora délelőtt csak német szót hallani. A német nők korra (majd hozzátettem: vallásra és nemre) való tekintet nélkül oben ohne napoznak, promenádoznak. A kölcsönző ablakán az errefelé honos Balatondeutsch nyelven: Sturm Signal.

Kein Boot ausgeben. Azaz magyarul: Vihar jelzés. Semmi csónak kiadni. Ahogy a reggeli felhők eltünedeznek, mind több a hazai fürdőző. Délre zsúfolt a strand.

A kabinosnéni mégis panaszkodik. Kevés a vendég – mondja. A csehek – próbálkozom.




–g [Kőszeg Ferenc]: A pápa és a zsidók


II. János Pál és a magyarországi zsidóság vezetői találkozásáról a sajtó szűkszavúan számolt be. Az ok egyszerű: a találkozón az újságírók nem lehettek jelen.

Amikor ténnyé vált, hogy a pápa Magyarországra látogat, Schöner főrabbi az Érseki Hivatal közvetítésével levelet juttatott el a Vatikánba, amelyben a katolikus egyház fejét meghívta a Dohány utcai zsinagógába és a magyarországi holocaust emlékművéhez. Köztudott, hogy II.


–g [Kőszeg Ferenc]: A zarándok politruk


Szerkesztőségi kollégám meséli, katonakorában kis híján futkosóba került, mert a politikai foglalkozáson azt találta mondani: a politikai tiszt olyan, mint a tábori lelkész.

A Magyarország nemrégiben hírül adta, hogy magyar katonazarándokok jártak Lourdes-ban. A csoportot Kovács Zoltán ezredes vezette. A Magyarországból megtudhatjuk, hogy az ezr. erdélyi család szülötte, nagybátyja ludovikás tiszt volt, katonatiszt édesapját 1958-ban lefokozták. Mint ha káderlap, akár egy termelési regényben, anno 1950. Csekély szépséghiba, hogy nagyapja evangélikus lelkész volt.


–g [Kőszeg Ferenc]: Simaképű, pártonkívüli…


„Ellenforradalmár volt” – magyarázta felháborodva a Moszkvából hazatelepült egykori kommunista emigráns, egyébként kedves idős hölgy. „Ellenforradalmár volt, szakállt viselt, 1956 novemberében. Most meg minden héten látom a tévében.” Kádár (újabban az MDF) kedvenc riporteréről volt szó.

Bizony a szakáll valaha a forradalom, később általában a lázadás szerény jelképe volt. ’56-ban a karhatalmisták, később a rendőrök úgy üldözték, mint száz évvel korábban a Bach-huszárok a magyaros bajuszt.

Később a rendőrök belenyugodtak, hogy némely emberek szakállt viselnek.




–g [Kőszeg Ferenc]: A sétáló ember Párizsban


Párizs ellenzéki főpolgármestere vendégül látta Budapest ellenzéki főpolgármesterét. A háromnapos túra munkalátogatás volt: Demszky Gábort elkísérte Konrád György, a Fővárosi Magisztrátus elnöke, Schneller István városfejlesztési főpolgármester-helyettes, Kemény István, a Városháza tanácsadó testületének vezetője és több más szakértő. Az út azonban egyúttal politikai természetű volt. Az SZDSZ egyik legnépszerűbb politikusa miniszterekkel, pártvezetőkkel találkozott.

A politikus és az önkormányzati vezető szerepét a franciák a legkevésbé sem tekintik összeférhetetlennek.


Gordon Zsuzsa, –g [Kőszeg Ferenc]: A világegyetem humanista vezére


Nagy találat volt felfedezni Tarnói Lászlót. Lehet, sőt valószínű persze, hogy Andrásfalvy Bertalan mit sem tudott Tarnói nyilas múltjáról. De beszélgetéseik során csak kiderült valami a Humanista Világegyetem alapítójának gondolkodásmódjáról.

–g [Kőszeg Ferenc]: „Hasonló helyzetekben hasonlóképpen reagálunk”

Pető Iván az SZDSZ-frakció küldöttségének bonni útjáról


– Az FDP parlamenti frakciójának meghívására utaztunk Németországba. Úgy tudom, ez volt az első frakciók közötti kapcsolatfelvétel. A pártok között természetesen volt már kapcsolat, de SZDSZ-vezetők eddig pártvezetői minőségben jártak külföldön. Hivatalos vendégnek számítottunk: a parlamenti pártok látogatásának – akár a kormánytagokénak – megvan a kialakult protokollja.

–g [Kőszeg Ferenc]: Jön a sorrendőrség


Kevés a rendőr, panaszolja a belügyminiszter, csináljunk rendőrt a sorkötelesekből. A katonáskodáshoz elég az alapkiképzés, a hátralévő tíz hónap szolgálati időt töltse a gyerek rendőrként. No, persze nem a bűnüldözés területén, hiszen ahhoz szakmai ismeretekre van szükség, hanem olyan beosztásban, amihez elég az erő meg a fegyverismeret: őrszolgálatban, rendfenntartó, tömegoszlató alakulatoknál. De nehogy bárki a kék ÁVH-ra gondoljon – a jelentkezés szigorúan önkéntes. Kedvcsinálónak azért ott van az öreg katonák kemény ökle, ahogy az egri botrány tanúsítja.

–g [Kőszeg Ferenc]: A rendőr is lakik


A rendőr – a BM-dolgozó – lakásépítés, illetve -vásárlás esetén munkáltatói kölcsönt kaphat. A kölcsön a kölcsönalap legfeljebb 35%-a, de 55%-a is lehet, ha két együtt költöző BM-dolgozó – férj–feleség – együttesen kéri a kölcsönt. Ha a nagypapa–nagymama is rendőr, és együtt kívánnak lakást vásárolni – a kölcsön a 70%-ot is elérheti.

A munkáltatói kölcsön kamatmentes. A pénzintézet által felszámított kezelési költséget a BM átvállalja.

Fiatal házas vagy nagycsaládos BM-dolgozó 700000 forint kölcsönt is kaphat.

A kölcsön visszafizetését a folyósítást követő 6.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon