Secondary Menu

A hatvanéves Pléh Csabával, a BME GTK kognitív tudományi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával, az MTA főtitkár-helyettesével Tófalvy Tamás beszélgetett

Kultúra

Tóth Krisztina: Egy boszorka van

Ambrus Judit: A fizetett horkoló vallomásai

Az Anyacsokoládé fejezete, melyben fény borul a fizetett horkoló anyában és csokoládéban töltött utazására

Illés Anikó: Mi is az a nő? Mi is az a KOGART?

Visszabeszélő

György Péter: Szex hadiállapot idején

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Secondary Menu

You are here:

Beszélő folyóirat, 2005. november, Évfolyam 10, Szám 11

Nyilas Attila: A féreg

Müllner András: Gyere le velem (már ott van Andrzej és Wanda)

Mink András - Révész Sándor: „Meg akartam mutatni, hogy van megoldás”

Mink András: Szabadság, méltóság, kétely

Révész Sándor: Mit tudunk arról, mit nem tudunk

Ludassy Mária: Eörsivel Eörsiről

Eörsi István: Halottak napján

Seres László: Ki beszél itt ’56-ról?

Gavra Gábor: Hazai pályákon

Jankovics László: Eurósirató

Zolnay János: Diósi Ágnes (1932–2005)

Adam Grzesiak: Egy szabad nyomdász elbeszélései

Jacek Kuron - Karol Modzelewski: A baloldal legyen megfontolt és romantikus

Tófalvy Tamás: „Az alapvető értékek megmaradnak”