Skip to main content

Rendhagyó költői kérdés

Antal László: Sőt, még a piac is én vagyok

A kormány a gazdaságban
Mit csinál a kormány?


1.


Ha több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után valamiért csalódottságot érzek, az biztosan nem elsősorban a gazdaság. A magyar gazdaság kétségkívül működik, teljesítménye nemzetközi mércével is kielégítő. A közelmúlt gazdaságtörténetének talán legmeglepőbb tapasztalata az, hogy a piacgazdaságot igenis lehet lombikban előállítani, ezzel lerövidítve azt a sok évtizedes evolutív folyamatot, amely tőlünk nyugatra természet adta módon végbement.

Mit csinál a kormány?


„Mit csinál a kormány?
Ahelyett, hogy őrködnék, mélyen mélyen alszik
fönn a haza tornyán.”
Petőfi Sándor: Fekete-piros dal (Pest, 1989. május)




A fenti rendhagyó költői kérdést tette fel a Beszélő szerkesztősége: március 15-e alkalmából „természetesen” Petőfit idézve. A válaszok a szokásos (immár hatodik!) ünnepi Élő Beszélő esten hangzottak el a Merlin Színházban, a verset Kornis Mihály olvasta fel.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon