Skip to main content

Külföld

Kovács Miklós: Új állam Afrikában


Az „államalapítás” hivatalos napja május 24. lesz: két évvel ezelőtt ezen a napon vonultak be a fővárosba az Eritreai Népi Felszabadítási Front harcosai. A Magyarországnál valamivel nagyobb területű Eritreának 9,5 millió lakosa van. Az iszlám és keresztény kultúra „törésvonala” mentén fekvő ország évszázadokon át hódító törekvések célpontja volt: az oszmán birodalom után századunkban olasz, majd brit hódítók váltották egymást a Vörös-tenger e stratégiai fontosságú partvidékén.

Dézsi Gábor: „Nincsenek szakaszvezetők és vezérőrnagyok”

Beszélgetés Hack Péterrel az amerikai rendőrségről


A közelmúltban Virginia állam törvényt fogadott el, amely kimondja, hogy egy személy havonta csak egy fegyvert vásárolhat. Nehéz elképzelni, hogy miért akar valaki évente 12 fegyvernél többhöz hozzájutni, az új jogszabályt mégis sokan alkotmánysértőnek találták. „Miért csak a bűnözőknek lehet fegyverük?” – kérdezik a bírálók, és ehhez némelyek még azt is hozzáteszik: „Miért csak az államhatalomnak lehet fegyvere?” Persze a kérdés megértéséhez azt is tudni kell, hogy Amerika legbefolyásosabb lobbyja a Nemzeti Lőfegyver Szövetség, amely képes sakkban tartani a politikai pártokat.

Bíró Béla: „Mi románok vagyunk…”


„Mimikri: 1. Biológiai alakutánzás
2. Emberek környezethez való (színlelő) alkalmazkodása.”
Magyar Értelmező Kéziszótár

Egy magyar embernek Romániában ma már semmi esélye arra, hogy az államhatalom nem választott testületeiben pozíciót harcoljon ki magának. Az új rendszer legfeljebb régi – súlyosan kompromittálódott – kiszolgálóinak biztosít egzisztenciát, magyar „káderjelölteket” nem fogad.




Tadeusz Olszanski: „Az igazi tragédiák a háború után kezdődnek”


Senki nem tudja pontosan megállapítani, mennyire tehető a megerőszakolt muzulmán, szerb és horvát nők száma. Sokukat meggyilkolták megerőszakolásuk után, jó néhányan életük végéig hallgatni fognak. Az erőszak áldozatául esett nők számát 30 000 és 100 000 közöttire becsülik.

Annyi bizonyos, hogy Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia kórházaiban eddig körülbelül 20 000 erőszak miatt bekövetkezett terhességet szakítottak meg. Nagyon komoly sebészeti beavatkozások is előfordulnak: 5-6 hónapos magzatokat távolítanak el. Sok terhes nő követ el öngyilkosságot.


Végel László: Szent vagy profán háború?


A zárt ajtók mögötti tárgyalások után lord Owen 25-én este szűkszavúan azt nyilatkozta, hogy a megbeszélések nem jártak sikerrel. Mégis Belgrádban töltötte az éjszakát, s szállodájában várta a boszniai szerb parlament szavazásának kimenetelét. Nem tudni, elalvás előtt a III. világháborúra gondolt-e, vagy csak egy tartós Duna menti etnikai torzsalkodásra.

Időközben elkezdődött a boszniai szerb parlament ülése, amelynek hangnemét egy tegnapi modern festő – átalakulása fontos adalék a kelet-közép-európai modernizmus történetéhez – adta meg.


Neményi László: „Báránybőrbe bújt birkák…”

Neményi László
Vezetési válság a német szociáldemokrata pártban


Az Engholm-ügy több mint öt évvel ezelőtt Barschel-ügyként kezdődött. Uwe Barschel, Schleswig-Holstein akkori kereszténydemokrata miniszterelnöke, enyhén szólva szokatlan eszközökkel igyekezett megtartani miniszterelnöki bársonyszékét az 1987-es tartományi választásokon: titkosszolgálati módszereket alkalmazó dezinformációs kampányt indított szociáldemokrata riválisa, Engholm ellen.

K. I. [Kiss Ilona]: Oroszország fél

– és elmegy a cirkuszba


A csecsen főváros, Groznij (neve is azt jelenti, „rettegett” város), szinte naponta tanúja az efféle terrortámadásoknak, különösen mióta Dzsohar Dudajev, az egykori repülőstiszt, akit mellesleg 1991 októberében népszavazáson választottak elnökké, április közepén bejelentette, hogy feloszlatja a csecsen parlamentet, elnöki kormányzást és kijárási tilalmat vezet be.

Viktor Leonyidovics Senyic: „A népszavazás eredménye senkit semmire nem kötelez”


Ha volt valami eredménye a referendumnak: Jelcin erkölcsi győzelme, s egyetlen dolgot lehet csak remélni, hogy az így keletkező morális nyomás kijózanítja az agresszív ellenzéket, és az nem fogja tovább szabotálni az elnöki intézkedéseket. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy Jelcin és csapata nem fog olyan intézkedéseket hozni a referendumon nyert „erkölcsi tőkére” hivatkozva, amelyekre nincs alkotmányos lehetőség. És ehhez Jelcinnek is jóval finomabb politikai eszközökhöz kell nyúlnia, mint az utóbbi időben.

Alekszej Miller: Ön dönt!

Népszavazás Oroszországban


A Spiegel címlapján Jelcin nyaka sarló és kalapács közé szorul; a Time tetején épp hatalmas medvemancs szaggatja a fényképét; „Sztálin vagy Jelcin?” – kérdezi az Economist borítója, miközben egy másik szalagcím ezt hirdeti: polgárháború kísért az atomhatalomban.

Gyurovszky S. László: Le is út, fel is út

A cseh–szlovák válás gazdasági következményei


Csehország politikai elitje ugyanis – némiképp leegyszerűsítve a helyzetet – töretlenül hitt a jelző nélküli piacgazdaságban, és a kommunistákon kívül senki sem kérdőjelezte meg a gazdasági reform irányát. Ezzel szemben Szlovákiában reformszocialista közgazdászok kerültek hatalomra, akik a szocializmus és a kapitalizmus közti harmadik út mellett kardoskodtak, s a „magántulajdon és az állami tulajdon közti átmeneti tulajdonformát” szerették volna megteremteni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon