Papp László Tamás: Adatbitorló Szkülla és adatvédelmi Kharübdisz

• Tovább

Varsányi Erika: Mit tudnak az ideológusok?

• Tovább

Fenyő D. György: Az iskola humanizálása

• Tovább

Magyar László András: Danyiel Avramovics Golovej élete

Danyiel Avramovics Golovej (eredetileg Stern) 1879. április 8-án született a vjatkai kormányzóság Surovo nevű falujában, ahol apja, Avram Iszakovics Stern módos földbérlő és a lubavicsi hitközség tekintélyes elnöke volt. Danyiel Avramovics már ifjú korában kitűnt éles elméjével, különös tehetségével: állítólag már négy­évesen megtanult oroszul olvasni, és már nyolcesztendősen sikerrel transzportált a szoba egyik sarkából a másikba nagyméretű papírdobozokat, amit négy kopejkáért lehetett megtekinteni.

• Tovább

Egyed Péter: Liberális jogi szemlélet, liberalizáció az európai kisebbségpolitikában

Az utóbbi évtizedben az európai jogalkotásban, jogi és filozófiai szemléletben kibontakozott egy olyan irányzat, amelynek értelmében vissza kell térni a szabadság egy általánosabb értelméhez, amelynek a perspektívájából az egyéni szabadságjogok által le nem fedhető, a közösségi élet által megkövetelt közösségi szabadságjogokat1 olyan alapokon lehetne egymással nem kizáró, hanem inkább kiegészítő viszonyokba szervezni, ami egyszerűen lehetséges.

• Tovább

Böcskei Balázs: Szorongok, tehát szavazok

Húsz év telt el a rendszerváltás óta, húsz év az ifjúságkutatás rendszerváltozás utáni szociológiatörténetéből. Köztudott, hogy a szociológia mint diszciplína a modernizáció tematizálásával vette kezdetét. A modernizáció és a folyamatosan mozgásban lévő modernitás minden társadalmi csoportot alkalmazkodásra, illetve gyakran védekezési stratégiák kialakítására ösztönzött. Nincs ez másként az ifjúság esetében sem. Ahogy változott a politika tematikája, a fiatal korosztály politikai identitása is újrakonstruálódott. Az alábbiakban az ifjúság politikai projektjeinek értelmezését a modernitás és a globalizáció társadalomelmélete felől kí­vánom megközelíteni, bemutatva ezzel a jobboldali radikalizmus egy új szegmensét.

• Tovább

Demszky Gábor: Arthur Koestler szobrának avatása

• Tovább

Pál Attila: Angola, az ígéretek földje

A négyszáz éves portugál gyarmati uralom, majd az egész országot szinte porig romboló, huszonhét éven át dúló polgárháború után Angola, ha nehezen is, de megindult a fejlődés útján. Olyannyira, hogy – a partjainál felfedezett hatalmas kőolajkincsnek köszönhetően – mára a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát tudhatja a magáénak. A társadalmi és politikai változások azonban lassabban és bizonytalanul haladnak, noha a tavalyi békés és tiszta parlamenti választások, s főleg az eredmények fogadtatása, ha fenntartásokkal is, de biztató a jövőre nézve. 

• Tovább

Tardos Károly: Az Antall-korszak gazdaság­politikájának vonzásában

• Tovább

Szilágyi-Gál Mihály: A vér politikái

A Blood and Homeland. Eugenics and Racial Nationalism in Central and Southeast Europe 1900–1940 (Vér és haza. Eugenika és faji nacionalizmus Közép- és Délkelet-Európában 1900–1940 között) című tanulmánykötet a nacionalista politikák és a rasszizmus történetének alig ismert közös metszetét tárja fel: a kettő programszerű összefonódását a két világháború közötti korszakban. Bemutatja az összefüggéseiben mai napig csak részben feltárt eszmetörténeti problémát: a faji eredetkutatás (eugenika) irányzatainak különböző szerepeit a korszak nemzetpolitikáiban.

• Tovább