Skip to main content

Játéktér

Boros János: Válasz a kérdésre: mi a demokrácia?

Csak egy politika nélküli társadalomnak nincs szüksége filozófusokra


Tételem, hogy a demokráciának nem kevesebb, hanem több filozófiára van szüksége, mint bármely korábbi társadalmi-politikai berendezkedésnek.[1] Nem lehetett volna, és nem lenne áthagyományozott demokrácia az antik görög filozófusok teoretikus megfogalmazásai és elemzései nélkül. Rorty, a kortárs demokrácia egyik legjelentősebb gondolkodója, számtalanszor hangsúlyozza, hogy a demokrácia előbbre való a filozófiánál.

Rózsa Péter: A parlamenti ratifikáció csalóka üzenete

Az uniós alkotmány megerősítéséről


Október 29-én Rómában a 25 tagállam állam-, illetve kormányfője aláírta az Európai Unió alkotmányos szerződését. Az eseménnyel kapcsolatban megnyilatkozó hazai politikusok és politikai kommentátorok többnyire szuperlatívuszokban méltatják az aktus jelentőségét, s némileg mellékesen teszik csak hozzá, hogy a dokumentum sorsa bizonytalan: az európai alkotmányt a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, életbe lépését tehát akár egyetlen ország elutasítása is megakadályozhatja.

John P. Walters: Nincs meghátrálás

A drogháború életeket ment
Az amerikai drogpolitikai vita


A szabályozott legalizációt magába foglaló drogkontroll-politika kilátása számos értelmiségi közszereplőt elcsábított az utóbbi években, kétségtelenül azért, mert a felszínen egyszerű megoldást kínál egy komplex problémára. A valós következményekről folytatott ésszerű vita általában csökkenti a lelkesedést, és a legalizáció számos korábbi támogatóját kiábrándítja a valóság; de nem úgy Ethan Nadelmannt, akinek a marihuána legalizációjáról alkotott elképzelése (A marihuánatilalom vége, National Review, 2004.

Pálfi Balázs: Vér és becsület

A hideg büszkeség napja


„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/A § (1) bekezdés.

Egy napos és szeles szombaton a Vér és Becsület Kulturális Egyesület (továbbiakban VBKE) elnevezésű szervezet felhívására körülbelül 150-200 fő tüntetést tartott a fővárosban a „regnum marianu



Mink András: Jönnek?

Mink András


„Nyilaskereszt formával »díszített« plakátok jelentek meg tegnapra virradóra Budapesten, a Nagykörúton, az Oktogontól a Jászai Mari térig. A magát Magyar Jövő Csoportnak hirdető szervezet Szálasi Ferenc, a háborús bűnösként 1946-ban kivégzett nyilas »nemzetvezető« jelszavát hirdette: »Kitartás!« Utána pedig a közlés: »Jövünk!«”
A
 Magyar Hírlap tudósítása, 2004. augusztus 31.

Gyűlölet


Francois Furet írja a kommunista ideológiáról szóló esszéjében, hogy „a XX.



Garry Wills: Mi az igazságos háború?

Michael Walzer: Arguing About War című könyvének kapcsán (Yale University Press, 2004.)


Jus in bello


Az „igazságos háború” hagyományos elmélete három fő kérdés köré épül: a háború indításának joga, a hadviselés szabályai, valamint a háború utáni rendezés szabályai, avagy a skolasztikus szóhasználatban: jus ad bellum, jus in bello és jus post bellum. Mostanság azonban mindenekelőtt a középső fogalomra, azaz a hadviselés szabályaira irányul a figyelem.

Sáska Géza: Az alternatív pedagógia posztszocialista győzelme


„A… bácsi, az milyen egy magas ember,
és mint egyszerű csecsemő kezdte:
egészen pici kisgyerek volt,
és mennyire vitte.”



Karinthy Frigyes[1]

A reformpedagógiai eszmék közös gyökere a XIX. század végi különféle antikapitalista, a polgári életvitelt és kultúrát tagadó életreform-mozgalmak körül keresendő.



Szabó Máté: Piac, igazságosság, ökológia

Liberalizmus és környezetvédelem a XXI. század politikájában


A liberalizmus és a környezetvédelmi politika viszonya igen sokarcú problematika, amely egyaránt jelentkezik a politikaelméletben és a politikai gyakorlatban. Elméletileg a liberalizmus ma nagyon sokféle irányzatot és értelmezést foglal magába, ennek következtében a liberális politikaelméletek válasza az ökológiai kihívásra széles skálán helyezkedik el. A klasszikusnak tekintett „manchesteri” liberalizmus ma már nem dívik, de kétségtelen a neoliberális elméletekben a piacorientált fókusz jelenléte, és azzal szemben a szociális-kommunitarista irányzatoké.

Ethan A. Nadelmann: A marihuánatilalom vége

Az amerikai drogpolitikai vita


Erősödik a legalizációpárt

Soha azelőtt nem támogatta még ennyi amerikai a marihuána dekriminalizációját, sőt, legalizációját, mint napjainkban. Hetvenkét százalék mondja azt, hogy a marihuána puszta birtoklóit nem börtönnel, hanem pénzbüntetéssel kellene sújtani: ez a „dekriminalizáció” általánosan elfogadott meghatározása. Még több amerikai támogatja a gyógyászati marihuána legalizációját. A szélesebb értelemben vett legalizáció támogatói bázisa 25 és 42 százalék között van, attól függően, hogy miként tesszük fel a kérdést.


Sárosi Péter: Bevezető megjegyzések

Az amerikai drogpolitikai vita


Az alább közölt cikkváltás idén szeptemberben látott napvilágot a National Review című amerikai konzervatív magazin hasábjain. Bár a vitában részt vevő mindkét fél hivatásszerűen foglalkozik drogpolitikával, életútjuk, motivációik és nézeteik nagyon messze állnak egymástól.

A vita kezdeményezője Ethan A. Nadelmann, a legnagyobb amerikai drogpolitikai reformszervezetnek, a Drogpolitikai Szövetségnek (Drug Policy Alliance, www.drugpolicy.org) az igazgatója.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon