Skip to main content

gazdaság

Kemény István: Demográfiai levél


A Beszélő február 5-i számában írtam a nyugdíjkiadásoknak a fejlett nyugati országokban bekövetkezett emelkedéséről és ennek az emelkedésnek néhány tényezőjéről, így a lakosságok elöregedéséről. A múltnál azonban fontosabb a jövő, és a jövőben olyan bonyodalmak várhatók, amelyekre eddig még sehol sem találtak megoldást. A legnagyobb gond a lakosságok további öregedése, és ebből következően a nyugdíjasok számának és arányának növekedése. A legközelebbi tíz-tizenöt évben ez még lassú lesz, azután azonban annál gyorsabb.

Kemény István: Tébé levél


Évek óta tudjuk, hogy a nyugdíjrendszert át kell alakítani. A választások után megalakuló kormánynak ez lesz az egyik legnagyobb gondja. Gyors megoldásra lenne szükség. Ennek azonban súlyos akadálya, hogy hiányoznak a szükséges előmunkálatok, és nincsenek komolyan vehető javaslatok. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy tanuljunk a fejlett nyugati országok tapasztalataiból. Természetesen nem arra gondolok, hogy valamelyik nyugdíjrendszert lemásoljuk. Erre nincs módunk, mert náluk jóval szegényebbek vagyunk.

Eörsi János: „Piszkos dolgok fognak történni…”

Vita a tulajdonreformról


Tardos Márton: Legjobb, ha először fölsoroljuk, mi az, amiben egyetértünk. Először: a pártállam felbomlása egészen más távlatokat nyújt a tulajdoni átalakulásra, megnöveli a vállalati, a társasági és más törvények által leírt mozgásteret…

Bokros Lajos: De májusban, a vállalati törvény módosítása és az átalakulási törvény igenis rossz irányba terelte a dolgokat.


Szabó Gábor: Két intézkedés között

Rubelexport-szabályozás


Itt az ideje, hogy világpiaci áron kereskedjünk a KGST-országokkal, mert „az ötéves átlagolajárak nem tesznek jót gazdaságunknak” – ezt állította a Magyar Szociáldemokrata Párt egyik tekintélye a Dátum január 18-i számában. Valóban. A világpiaci (most éppen hordónkénti 18-22 dolláros) ár tonnánként 126-154 dollárnak, kereken 7800-9500 forintnak felel meg. A szaúdi könnyűolaj utóbbi 5 évben jegyzett rotterdami átlagára alapján – a dollárt egy 0,7 körüli szorzóval rubelre váltó „árfolyamon” – számított szovjet importár viszont tavaly 3123 forint volt.

Kemény István: Föld érték-levél


Pártprogramokban, hírlapi cikkekben és nyilatkozatokban újra meg újra olvasom, hogy a mezőgazdasági földek értékelésénél (esetleges felosztásánál, tulajdonba adásánál, eladásánál stb.) egyelőre a kataszteri tiszta jövedelmet illetőleg az aranykorona-értéket kell alapul venni. Olvasom és csodálkozom. Mindenki tudja ugyanis, hogy a kataszteri tiszta jövedelem (illetőleg az aranyakorona-érték) fiktív szám, amelynek semmi köze sincs a földek tényleges értékéhez.

Vagyonügynökség – vagyonvédelem


A Nemzeti Vagyonügynökség felállításáról és az állami tulajdonban lévő termelőegységek hasznosításáról, illetve az állam vállalati kezelésben lévő tulajdonának védelméről intézkedő két törvénytervezetet a január 23-án kezdődött parlamenti ülésszakon vitatják meg a képviselők. Az előbbi tervezet intézkedik az ügynökség – korábban a szakszerűbben, de kevesebb pátosszal csengő Állami Vagyonalap névre kívánták keresztelni – felállításáról és feladatairól.

Mizsei Kálmán: Jogalkotás – szépségtapaszokkal

Köz-vagyon-védelem


Az 1989-ben ismertté vált tulajdonátalakítási esetek okkal váltották ki a közvélemény ellenérzését. Ezekben főképpen az volt a visszatetsző, hogy a névleg állami vagyon értékének felbecsülése az 1988 végén elfogadott társasági törvény értelmében azoknak a hatáskörében volt, akik – a vállalati vezetés tagjai – személyesen is érdekeltek lehettek ezekben a torz privatizálási akciókban.

F. Havas Gábor: Henry George itt, most

Beszélő-beszélgetés Ravasz Károllyal


Ravasz: Marxnak az volt a véleménye George-ról, hogy ő a kapitalizmus utolsó védbástyája, mert úgy próbálja megreformálni a kapitalizmust, hogy az a tömegek számára elfogadhatóvá váljon. Ebben a kritikában van némi igazság, csak azt nem tudom, hogy mennyire tekinthető kritikának. Mai szemmel inkább dicséretnek tűnik.

Beszélő: Henry George ebben a században a nyugati országokban sem gyakorolt igazán nagy hatást.


Eörsi János: Két fal között

Szovjet–magyar külkereskedelem


– Hogy a Szovjetunióval folytatott külkereskedelem az utóbbi években magyar többletet eredményez, annak hátrányai ismertek. Épp ezért viszont megdöbbentően hangzik az önök számítása, mely szerint ha az 1988-as szovjet exportot és importot dollárárakon, szabad devizában bonyolítottuk volna le, 820 millió dolláros passzívumunk keletkezett volna az akkori 407 millió rubeles aktívum* helyett.

Papp Emília: Hogyan lesz konvertibilis a pénz?

Pénz-tárca


„A jelenlegi kommunista kormányok pénzmonopóliuma kudarcot vallott a pénz alapvető funkcióinak biztosításában. Ezek a fizetőeszközök nem válthatók át szabadon más valutára, magas inflációt és visszafojtott inflációt kénytelenek elszenvedni, és nem használhatók számos áru megvásárlására.” A kelet-európai országokban akuttá vált pénzügyi helyzetet jellemezte ezekkel a mondatokkal Richard W.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon