Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Mit kíván az SZDSZ?


1. Új vagy újraszövegezett, „alapelveiben a jelenlegivel megegyező” alkotmányt.

2. Kinevezni az ombudsmanokat.

3. Szilárd biztosítékokat a bírói függetlenségnek.

4. Visszaszorítani a köztársasági megbízottakat, erősíteni az önkormányzatok önállóságát.

5. Független médiumokat.

6. Gyors, nyilvános, parlament által ellenőrzött privatizációt. „Le kell építeni az állam tulajdonosi szerepét.” „Támogatni” a külföldi tőke részvételét, és megkönnyíteni a „hazai vállalkozók és befektetők” részvételét a privatizációban.

7.












Havas Fanny: „A Katalizátor egy kis pont”


Mennyire prosperál a Katalizátor Iroda mint könyvterjesztő, vagy ha nem, akkor miért nem?

Horn témái


1. Melyek a gazdasági helyzettel kapcsolatos sürgős teendők (pl. Bős, Expo).

2. A szociális válság kezelése.

3. Gazdasági-szociális megállapodás a munkáltatók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervezeteivel.

4. Az új kormányzat struktúrája.

Utóbbi ponton belül Horn – hallgatólag nyugtázva, hogy Pető Iván a miniszteri székek arányát tekintve akceptálja a választási eredményeket – a következő elveket említette meg:

a) Nem jó mindjárt a tárcák összevonásával kezdeni a kormányzást (bár bizonyos kormányhivatalok – pl.










Eörsi János: Ha Horn kipipálja…


Vessünk egy pillantást arra a 25 pontra, amelyet a szabad demokraták országos tanácsa még február végén, a programalkotó küldöttgyűlés eufórikus hatása alatt szögezett le a koalíciós tárgyalások alapelveiként (lásd keretben). Böngészés közben képzeljük magunkat Horn Gyula helyébe, ceruzával a kézben pipáljuk ki a szocialista szívnek is kedves tanokat, illetve biggyesszünk kérdőjelet azon kitételek mellé, amelyek fönnakadhatnak a megállapodás rostáján.

Nos, ha ez megvolt (ami nem kis munka), komoly remények támadhatnak bennünk a boldogító frigyet illetőleg.


zj [Zolnay János]: Erzsébetvárosi vigasságok


Az erzsébetvárosi önkormányzat városfejlesztési koncepciója a Thököly út, Dózsa György út, Verseny utca által határolt háromszöget piroslámpás „vigalmi negyeddé” szeretné alakítani. A VII. kerületi „Csikágóban” egyelőre még csak szórványosan látni utcalányokat, az önkormányzat azonban –valószínűleg egyedülálló módon – maga szeretné szexnegyeddé „fejleszteni” a slum-területet. A képviselők zöme úgy ítéli meg, hogy a „rosszhírű” környék „megtisztítására” nincs mód, sajátos hasznosítására azonban igen.

zj [Zolnay János]: Pesti Broadway


A belső Terézváros felújítását a VI. kerület kulturális hagyományaira építve kívánja megvalósítani a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett „pesti Broadway”-terv. Az elképzelések szerint az épületek rendbe hozását a meglévő, illetve telepítendő színházak, mozik, kabarék, lokálok, kávéházak, dzsessz-kocsmák, filmirodák forgalmából származó adóbevétel biztosítaná.

Zolnay János: Vigalom völgye

Prostitúció a Józsefvárosban és nem csak ott


Útvesztő

A Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályának helyettes vezetője Sipos László úgy véli, szakmailag lehetetlen megindokolni az általa „közlekedési blődlinek” nevezett ideiglenes forgalomelterelés révén előállt helyzetet.


Bóc Imre: Az uborkát ezentúl ki kell egyenesíteni?


Az EU-val kötött társulási egyezmény életbelépésével persze a mi számunkra is a közösség direktívái a mérvadóak. Az áruk – így a magyar exportáruk – szabad áramlásának egyik követelménye, hogy átvegyük az EU minőségbiztosítási rendszerét. Ennek megfelelően kell összhangba hoznunk jogrendszerünket, előírásainkat a közösségével.

Zádori Zsolt: Szolgák és szolgálók Ipolytölgyesen

Egy egészségügyi gyermekotthonról


Az idézet része egy hosszabb válasznak, amelyet Ottó atya az Ipolytölgyesen működő Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthon dolgozóinak kéréseire fogalmazott. A felelet viszont egy hosszú, 1982-ben elkezdődött történet egyik állomása.

Alapozás

Ekkor engedélyezte ugyanis az Egészségügyi Minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal a katolikus egyháznak egy a súlyosan fogyatékos, a gyógypedagógiai iskolahálózatból kirekedt fiatalokat gondozó otthon létrehozását. Az egyház őszinte vágya és a későkádári kirakatpolitika együttállása tette ezt lehetővé.




[Holka László]: Beláthatatlan kilátások?


Lavinaként duzzad Magyarországon a munkanélküliség. A jelenség terjedésének ütemét jelzi, hogy az Országos Munkaügyi Központ kimutatásai szerint 1992 februárjában például a regisztrált munkanélküliek száma 454 622 fő volt, két évvel később pedig 630 578 fő.

A fiatal (25 évesnél nem idősebb) munkanélküliek száma tavalyelőtt 111 985 fő volt, vagyis minden negyedik állástalan közülük került ki. Ráadásul a nyilvántartás módszertana miatt a létszámot meg kell toldani a „pályakezdő munkanélküliek” 28 989 fős seregével.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon