Talán még emlékszik a kedves tv-néző választópolgár, hogy miként válaszolt az MDF akkori gazdasági vezérszónoka a választási tv-vitán arra a kérdésre, hogy mi a különbség piacgazdaság és szociális piacgazdaság között. Bethlen István válasza az volt: az, ami az SZDSZ és az MDF programja között. Az SZDSZ-t vádolták azzal, hogy a tankönyvi ultraliberalizmus híve, hogy a szociális szempontok mellőzésével kívánja átállítani az országot a „vad” piacgazdaságra.
Csak azt nem tudja még eldönteni:
Mekkora legyen a lemészárlandók száma?
Tudniillik, ha túl sokan vannak:
nincs elég rendőr.
Ha nincsenek elegen:
az egész olyan snassz.
(Petri György)
Budapest legszebb fekvésű telkén, a Gellért-hegy oldalában mint egy helikopter lebeg a város felett Kónya Imre többszintes villalakása. Az MDF frakcióvezetője bizonyára nem a pártállam szolgálatában szerzett érdemeiért jutott ehhez a lakáshoz. Kónya Imre azon ügyvédek egyike volt, aki olykor SZETA-ügyekben is eljárt.
Honfitársaim! Kedves Barátaim!
Béla király névtelen jegyzője így ír a Gesta Hungarorum – a Magyarok cselekedetei – negyvenedik fejezetében: „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvély-tónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért.
Ruszkabányai András megyei MDF-elnök, aki pártja Munkásérdekvédelmi Tanácsának helyi szekciója irányítójaként írta alá a közleményt, nem tudja – nem is nagyon akarja – leplezni kínos feszengését. Főként azonban azért sajnálja, hogy a hír valótlannak bizonyult – amiért szemrehányást is kap párthíveitől –, mert akciójával, úgymond, „késleltette” a vezérigazgató távozását.
Még nem telt le a száz nap, de a szabad választásokat követő berendezkedés első szakasza lezárult.
Van elnökünk
Göncz Árpád megválasztását valamennyi parlamenti párt támogatta, és a társadalom megelégedéssel vette tudomásul.
Az elnöki intézmény megszilárdult. Elsőül a Magyar Köztársaság közjogi intézményei között, általános elismerést nyert magának. Megvan az első biztos pont az új demokráciában.
A Köztársaság elnöke mintaszerű beiktatási beszéddel kezdte meg működését.
– Mi a véleményed a kormánypártok megállapodásáról?
Juhász Pál: Ez a kompromisszum inkább jelszavak egymás mellé helyezését jelenti. Mert egyrészt a földtulajdon-rendezés alapelvének tekinti, hogy a föld azok tulajdonába kerüljön, akik gondoskodnak a megműveléséről. Ugyanakkor olyan nagyvonalúan határozza meg a megművelésről való gondoskodást, hogy ez egyáltalán nem jelenti a távol levő tulajdonosok földigényeinek gyakorlati korlátozását.
– Képviselő úr, feltűnést keltő beszédében csupán a személyes nézeteit fejtette ki, vagy osztja véleményét a Kisgazdapárt parlamenti frakciója is?
Oláh Sándor: Mint a hozzászólásomban is említettem, kifejezetten személyes véleményként mondtam el azt, amit mondtam. A kérdéstől azért teljesen nem zárkózhatom el ezzel a válasszal. A kisgazda képviselőknek úgy egyharmada, egynegyede osztja ezt a nézetemet.
– Azt mondja, hogy támogatja az önállósodás gondolatát, mégsem hosszabbította meg Turi szerződését. Nincs ebben ellentmondás? – kérdeztük hétfőn Szokolai Sándort, a Kavicsbányák Vállalat igazgatóját.
– Nincs! – felelte. – Véletlen egybeesés: lejárt Turi László munkaszerződése.
– Meghallgatta a szakszervezet véleményét, amikor nem hosszabbította meg Turi szerződését?
– Meg.
– Melyik szakszervezetét?
– Azét, amelyik az én partnerem.
A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak megteremtése nagyon sok fejtörést okoz még kisebbségieknek és többségnek egyaránt, és nagyon sok kemény érdekütközést hív elő. Először is, amennyire köztudott, hogy a felvidéki és az erdélyi magyaroknak nincs elegendő magyar nyelvű iskolája, annyira nem az, hogy a hazai nemzetiségi kisebbségeknek szinte egyáltalán nincs.
Az ipari és kereskedelmi miniszter sajtótájékoztatón ismertette a kormány elképzeléseit arról, hogy miként lehet az állami vállalatoknál is végrehajtani a rendszerváltást.
A kormány elrendeli a vállalati tanácsok újjáválasztását szeptember 15-ig. Az új vt-knek, amelyek kiegészülnek egy a kormányzatot képviselő taggal, első és egyetlen érdemi teendője, hogy a vezérigazgatóról szavazzanak.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 11 hét
10 év 36 hét
10 év 40 hét
10 év 40 hét
10 év 41 hét
10 év 42 hét
10 év 42 hét
10 év 44 hét
10 év 44 hét
10 év 45 hét