Skip to main content

Beszélő

Mi lesz itt?

Szemelvények a költségvetés vitájából


A hét csapás
Tölgyessy Péter:

Hogy az Országgyűlés hogyan dönt a köztársaság költségvetéséről, azaz a magyar nemzet éves jövedelmének több mint a feléről, ez nem szakmai kérdés, ez a világon mindenütt az egyik legfontosabb politikai kérdés (…)

E költségvetés alapján bátran állíthatom, hogy a Magyar Köztársaság családjaira a jövő évben hét olyan csapás fog méretni – hogy az apróbb megpróbáltatásokról ne is szóljak –, amilyet ezek a családok körülbelül 30 éve nem szenvedtek el.

1.







Solt Ottilia: A parlament családi ékszerei


A kitűnő Márványi Ágnes cikkét közölte a január 10-i Magyar Hírlap a társadalombiztosítás visszaállamosításáról. Az „Önkormányzat helyett kormánybiztost” című cikk az Országgyűlésnek is címez egy-két szemrehányást. Az olvasó rövid és agyonterhelt emlékezetébe idézi, hogy az önálló Társadalombiztosítási Alap létrehozásakor a régi Országgyűlés határozatban kérte fel az (előző) kormányt a tb önkormányzatáról szóló törvénytervezet elkészítésére.

–czki [Gyekiczki András]: Mitől ne féljünk?


Nem tudták megtalálni! Hiába szólította fel „–lt” a Beszélő tavalyi, 39. számában Arculcsapatás jogállamban című írásában a rendőrséget, a Hanák Katalint arcul csapó szeptember 30-i bőrszíjas tettest nem sikerült megtalálni. (Emlékeztetőül: Hanák Péter Hagyomány és jövőkép című, a Népszabadság szeptember 29-i számában megjelent, Csoóri Sándorral polemizáló írása után feleségét fenyegető és gyalázkodó telefonhívások érték, majd a tettlegesség.) A nagy hullámokat vert eset után, a későbbi, október 18-i Hanák-ügyről már kevesebb szó esett.

–rc– [Langmár Ferenc]: Kupa Mihály legszebb négy éve


Nem azért vállaltam a pénzügyminiszterséget, hogy gyorsan megbukjak. Hosszú ideig miniszter akarok maradni, nagy terveim vannak – hangsúlyozta szinte mindegyik nyilatkozatában Kupa Mihály.

Nagyobb szükség van egy jó állam kiépítésére, mint a piaci reflexek további erősítésére – mondta Kupa tavaly nyár elején egy összejövetelen. Éppen akkoriban, amikor az első Antall-kormány szervezésének idején már szóba került Kupa miniszterjelöltként. De Antall hű követője lett a pártállami parlament éppen hogy kialakult reflexeinek.


Vajna János: Ha eljön a másnap


Az egyik német újság hétfői számának Kiszámíthatatlan rizikó című cikkét olvasom. Szűkszavúan, emóciók nélkül felsorolja az irakiak arzenáljában lévő harci gázokat. A Sarin és Tabun az idegrendszerre hat; a bőrön át mérgez a Lost. De a szakemberek úgy vélik, Irak rendelkezik a Soman ideggázzal meg a ciánsavval is. „Az iraki tüzérség lövedékei az összes gázt továbbíthatják. De alkalmas erre a rakéta is – az Irak birtokában lévő Scud rakéták hatótávolsága 900 kilométer –, s ledobhatóak repülőgépről is. A Tabun, a Sarin, a Soman normális nyomás alatt cseppfolyósak.

–upor–: Bomba hírek


Az utóbbi napokban a magyar sajtóban különböző, egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot az arab terroristák magyarországi tevékenységéről. Jó lenne pontosan tudni, mi is a helyzet, mielőtt az emberek elhalasztanák soros vakbélműtéteiket, s lemondanának a tömegközlekedés örömeiről, s mielőtt jómagam is gyanakodva kezdeném figyelni a házunkban lakó, ez idáig rokonszenvesnek és ártalmatlannak tűnő arab házaspárt.

Vajna János: A távlat: az Európai Egyesült Államok

Az egészséges pénz a malter


Az integráció történetének új fejezetét kezdték el írni római csúcsértekezletükön az Európai Közösség vezetői. A hétvégi konferencián már a véglegeshez erősen közelítő fórmába öntötték a gazdasági és pénzügyi unió megalkotásának ütemtervét, és elhatározták, hogy létrehozzák a 12 országot felölelő közösség politikai unióját. Ezek az új dimenziók nyilvánvalóvá teszik, hogy a távlat: az Európai Egyesült Államok.

(langmár): A kormány vallomása, avagy az utolsó nász

Erős várunk az erőszakszervezetünk…


A helyi adókról szóló törvényt hajszállal, csupán 51 százalékos többséggel fogadta el a parlament, a koalíciós pártok képviselőinek egy része – főként a kisgazdák – föllázadtak. A költségvetési szavazás küszöbén ez nem kis rémülettel töltötte el a miniszterelnököt és az MDF-vezetést. A riadalmat gyorsan fölváltotta a Németh-kormányt is megszégyenítő megdolgozási taktika.

–lt [Solt Ottilia]: Mérlegelés


Az Újpesti Családsegítő Központ – mely ad szakmai becsületére mint a létminimum-számítás egyik tekintélyes hazai műhelye – még nem vállalkozik arra, hogy bármit is mondjon az 1991-es várhatóról. Még nem tudjuk igazán, mi lesz. Nem tudjuk, miféle mélységeket rejteget a lakbérnövekedés, hol, milyen helyi adót vetnek ki az önkormányzatok, s hogy kígyóznak a szabad árak.

Talán megbocsátja nekünk az Újcsakö, ha tőlük kölcsönzött tollakkal ékeskedünk, s az ő adataik bázisán számolgatunk mégis egy kicsit. Alighanem sok család foglalatoskodik most valami hasonlóval. Segítünk.


Raj Tamás: A fény csodája


Mi is a hanukka? – ez a kérdés a Talmudban található, s egy olyan korból való, amikor az ünnep tartalma és jelentősége már-már feledésbe ment. Nem véletlenül, hiszen a hanukka a Makkabeus-felkelés, egy (a történelemben oly ritka) győztes szabadságharc emléknapja. Márpedig a Talmud bölcsei jórészt a római, illetve a perzsa elnyomás igájában éltek, amikor nemigen lehetett beszélni az újra áhított szabadságról és függetlenségről. Ezért inkább az ünnep vallási jelentőségét hangsúlyozták.

Válaszképpen a Talmud egy történetet mesél el.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon