–lt [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

Az Újpesti Családsegítő Központ – mely ad szakmai becsületére mint a létminimum-számítás egyik tekintélyes hazai műhelye – még nem vállalkozik arra, hogy bármit is mondjon az 1991-es várhatóról. Még nem tudjuk igazán, mi lesz. Nem tudjuk, miféle mélységeket rejteget a lakbérnövekedés, hol, milyen helyi adót vetnek ki az önkormányzatok, s hogy kígyóznak a szabad árak.

Talán megbocsátja nekünk az Újcsakö, ha tőlük kölcsönzött tollakkal ékeskedünk, s az ő adataik bázisán számolgatunk mégis egy kicsit. Alighanem sok család foglalatoskodik most valami hasonlóval. Segítünk. A Beszélő I. évfolyam 40. számában olvashatják az Újcsakö utolsó számításait. Induljunk ki azokból! Ne feledkezzünk meg róla, hogy az adatok az újpesti – majd’ felerészben lakótelepi lakásokból álló – nagyvárosi település életkörülményeit foglalják magukban, s nem írják le a döntően régi bérházas városi övezetek, a családi házas körzetek és a falusi lakosság viszonyait.

A január 7-étől érvényes, bejelentett áremelések nyomán a minimális megélhetés költségei így változtak meg 1990 júniusához képest:

A költségvetésben elfogadott lakosságiártámogatás-csökkentés alapján a Pénzügyminisztérium kiszámította a lakosság által igénybe vett energiahordozók árát. A villanyáram már februártól drágább, a tüzelőolaj január közepétől, a szén, a koksz, a tűzifa, a vezetékes gáz és a pb gáz áremelését azonban a kormány a mostani fűtési szezon utánra, április közepére halasztja. Így persze az áremelkedés nagyobb, hiszen a megmaradó ártámogatásból többet veszünk igénybe április 15-ig. A várható áremelkedéstől a szakértők is megrettentek, s nem tartják nagyon valószínűnek tiszta végrehajtását. Különösen a kétszeresen is támogatott távhőszolgáltatás árának 150 százalékos emelkedése, vagyis a maihoz képest két és félszeres ára irreális, hiszen fűtési szezonban egy kisebb kétszobás lakás fűtéséért is 1000 Ft körüli összeget fizetnek a lakók havonta. Vagyis hát… Újpesten a múlt évben átlagosan 6 százalékos közüzemi díjhátralék a fűtési szezon kezdetén megduplázódott… Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy előre lássuk: a 150 százalékos villanyszámlák, 250 százalékos fűtési számlák, megemelt lakbérek, 1500 Ft-tal növekedő törlesztőrészletek nem csekély része lesz kifizetetlen.

Az energiaárak tehát még nem biztosak. A ma érvényben lévő terveket mégis betápláltuk az Újcsakö-számításokba, s úgy közöljük, mint a várható felső korlátját. Ennél csak kevesebb lehet. Vagyis lehetne, ha január 7. után már csak az energiaárak emelkednének. De hát tudjuk, hogy másfél-kétszeres lesz maga a közlekedés is, s akkor még a benzinár nyomán dráguló szállítás árfelhajtó hatásáról nem beszéltünk.

A minimális nyugdíj a kormány tervei szerint 5200 Ft lesz az első félévben. Reméljük, a különféle indítványok nyomán ez az összeg magasabb lesz legalább kétszáz forinttal. Ám a legkisebb nyugdíjak mindenképpen csak az egyedülállók létminimumának felét, kétharmadát fedezik az első negyedévben is a nagyvárosban, s nem elegendőek a nagy családban élő személy létminimumának költségeire sem.

1991-et (ezt még e nagyon durva becslés alapján is látni kell) sokan – talán a legtöbben – nem úszhatjuk meg radikális életforma-rombolás nélkül. A kínkeservesen megkoplalt otthonok összeszűkülnek, mert nem fűthetjük és világíthatjuk az egészet, sőt a meghittséget is fel kell áldozni, mert nem tehetünk mást: albérlőt, kosztosdiákot kell telepítenünk az egyik szobába, hogy ne veszítsük el az otthonunkat. S a melengetett tervek – autó, utazás, de akár csak egy új kabát – a jövő ködébe vesznek. Ezek nagyon rossz dolgok. De csak akkor elviselhetetlenek, ha nem bízhatunk benne, hogy nem tartanak örökké, sőt soká sem. Bízhatunk?

Kedves Olvasó! Kérjük, ne ránk haragudjanak a híradásért.

• Beszélő