Skip to main content

Beszélő

–lt [Solt Ottilia]: Zárlatos a rendszer!

A szegénység és a munkanélküliség a közgondolkodásban


Hogyan érzékeli a lakosság anyagi helyzetét?

A közvélemény-kutatások adatai nem a tényleges viszonyokat mutatják, hanem azt a képet, amit a válaszolók a nyilvánosságnak „tálaltak”. Viszont a megkérdezettek jövedelmükkel kapcsolatos nyilatkozatai meglepő összhangot mutatnak az egyéb, statisztikai megfigyelésből nyert adatokkal. Az emberek tehát elég pontosan érzékelik a valóságot, és reálisan ítélik meg saját jövedelmi helyzetüket. A falusiakat, városiakat, nyugdíjasokat és fiatalokat is magába foglaló minta átlagos nettó jövedelme saját bevallása szerint 7000 Ft havonta.


Dr. Vörös Imre alkotmánybíró különvéleménye


Dr. Kilényi Géza és dr. Schmidt Péter alkotmánybírók különvéleményével egyetértve amellett úgy vélem, hogy az indítvány nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket az alkotmányértelmezési indítvánnyal szemben az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata támaszt (3/1990. (XII. 18.) AB hat. II.

Dzseferzon Tamás [Solt Ottilia]: Absztrakt Csúcs-ra járatás

Vizsga alkotmányjogból


A kérdések…


A miniszterelnök az alábbi kérdéseket tette fel az Alkotmánybíróságnak:

1. A köztársasági elnök kinevezési, illetve felmentési jogkörének gyakorlása szempontjából megvalósulhat-e az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara közvetetten, egy szabadságjog sérelme által?



[Alkotmánybírósági határozatok]


A Tv-Híradó – a köztársasági elnök legutóbbi döntése kapcsán – szükségesnek látta az Alkotmánybíróság határozata alábbi két mondatának idézését:

„A kinevezési jog gyakorlása alkotmányos megtagadásához olyan súlyú indokok kellenek, mint az Országgyűlés rendkívüli összehívásához vagy feloszlatásához…”

„A kinevezésre vonatkozóan kifejtettek értelemszerűen érvényesek… a felmentésre… is.”

Az Alkotmánybíróság két határozatban foglalkozott a köztársasági elnök kinevezési jogkörével.






Solt Ottilia: A rövidtávfutó magányossága

A köztársasági elnök elmarasztalása elmaradt


Időzítés

A Kónya-dolgozat irányelveinek megvalósításával foglalatoskodó MDF-politikusok sajnálatosan kevés érzéket árulnak el a finom szabályozás iránt.


Vajna János: A történelem csaló lakásüzér


Amikor a hajdani Trizóniát, az amerikai, brit, francia megszállási övezetek együttesét Német Szövetségi Köztársasággá alakította a hidegháború eszkalációja, parázs vita kezdődött az új államban. Mi előbbrevaló, a demokrácia megalapozása, a gazdasági vérkeringés elindítása vagy a küzdelem az egyesülésért a negyedik zónával, a rövidesen ugyancsak nevet változtató, NDK-vá átcímkézett szovjet megszállási övezettel.

Túlontúl nagy hatalom


Kövér László: „…Gálszécsy András, a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal kormányzati felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter – saját elhatározásából – március l-jén megvált hivatalától. Ma május 19-e van, tehát e lemondási szándék ismertté válása óta körülbelül három hónap telt el. E három hónap alatt Antall József miniszterelnök úrnak nem sikerült megtalálnia Gálszécsy András utódját, ami azt jelenti, hogy a civil szolgálatok fölötti felügyelet túlontúl hosszú ideje nincs jogszerűen megoldva.

Szabó Miklós: …politikát legendáriumáról


Ugyan kit választhat a mai BM? Netán Szemere Bertalant? Bizonnyal nem. Erről a ’49-es jakobinusról szó sem lehet a koronás köztársaságban, jóllehet még a magyar királyság idején neveztek el utcát róla, Rákosinál pedig rosszul állt, mert Marx valahol a Herr Vogtban írt róla valami csúnyát.

(kőszeg): A hála nem politikai kategória


A szerdai lapok arról adtak hírt, hogy a köztársasági elnököt elmarasztaló koalíciós indítvány napirendre tűzésének kérdéséről az ellenzéki pártok nemmel szavaztak. Valójában a kép nem ilyen egyszínű. A jelképes értékű szavazáson a képviselők szokatlanul nagy számban jelentek meg: az előre bejelentett távollevők száma 17 volt, az „igazolatlan” hiányzóké 35.

Halmai Gábor: Meddig tolerálható az intolerancia?


Sajátos bűnözők

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint bűnöző az a személy, „aki (súlyosabb) bűncselekmény(eke)t követ(ett) el”.

Gondolnánk-e, hogy e meghatározást a ma hatályos magyar jog szerint ki lehet „érdemelni” akár a következő mondat közlésével is: „Mostanában gyakran gondolok édesapám szavára, aki szerint a politikusok olyanok, mint az utcalányok: egyik pillanatban nyalják-falják egymást, aztán kis kézitáskájukkal csépelik a másik fejét.” Pedig e sorok szerzője ellen az ügyészség 1991-ben a Btk 269.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon