Skip to main content

Beszélő évek – 1957

Kivégzések


Az 1956-os forradalommal kapcsolatos cselekmények vádjával, jogerős bírósági ítéletek alapján végrehajtott 229 halálos ítélet kb. egyharmadát, 77 kivégzést hajtottak végre 1957 végéig.

Ezek közül 27 statáriális, illetve a fellebbezés lehetőségét kizáró eljárás során született. A 27 halálos ítélet fele három tanácsvezető hadbíró nevéhez fűződik:

Pinczés István főhadnagy: 5,

Kiss István Gábor százados és Odler János főhadnagy: 4-4 ítélet.

50 halálos ítéletet hoztak, illetve erősítettek meg másodfokon.








Perek


DÉRY TIBOR ÉS TÁRSAI elleni per (az úgynevezett nagy íróper), 1957. október 25-től november 12-ig tartott. A tanácsvezető bíró ugyanaz a Vida Ferenc volt, aki a Nagy Imre-pert is vezette. A négy vádlott közül Déry Tibor írót 9 évi börtönre, Háy Gyula írót 6 évi börtönre, Zelk Zoltán költőt 3 évi börtönre, Tardos Tibor írót másfél évi börtönre ítéltek. A két utóbbi 1958-ban, a két előbbi 1960 tavaszán amnesztiával szabadult.

BIBÓ ISTVÁN ÉS TÁRSAI elleni per 1958. július 28-tól augusztus 2-ig tartott. A tanácsvezető bíró Borbély János volt.


Litván György: 1957


Képtelen volnék az 1957-es évről – vagy akár az 1958-asról – történészi távolságtartással írni. 1956-ról sokkal inkább, nyilván azért, mert ott még voltak szemben álló, egymással küzdő táborok és igazi cselekvési lehetőségek. 1957-ben viszont már csak egy kapura ment a játék, hónapról hónapra nőtt a hatalom önbizalma és a nemrég rettenetesen megalázott kommunisták bosszúszomja.

És ebben az ütemben nőtt a nyomás is, fokozódott a keserűség, a rettegés, a kétségbeesés.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon