Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Mink András, Neményi László: „A kiugrásnak kétségkívül óriási a kockázata”

Tölgyessy Péterrel beszélget Mink András és Neményi László


Szinte általános a vélemény, hogy a rendszerváltás nem úgy sikerült, ahogy reméltük. Ön szerint hol siklott ki a rendszerváltás? Kinek a hibájából?

Ezeregy okot lehetne említeni. Az eseményeket korántsem egyedül a politikai felhőrégió történései vitték kedveződen irányba, ami azonban egyáltalán nem adhat felmentést a közéleti szereplők gyakran vitathatatlanul súlyosan elhibázott lépéseire. Válaszomat talán érdemes a tánctermi kályhától, a Kádár-korszak felidézésével indítanom.


Rádai Eszter: „Mert rendszerváltozás csak egyszer volt”

Lezsák Sándorral beszélget Rádai Eszter


Jól tudom, hogy az alapító atyák közül ma már ön az egyetlen, aki még mindig az MDF tagja? És ebben a minőségében éppen abban a pillanatban maradt magára, amikor az MDF elnökévé választották?

Nem, Joó Rudolf, aki ma külföldi egyetemeken tanít, szintén tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, és annak idején a kilenctagú alapító testületnek is tagja volt. De valóban csak ketten maradtunk, hiszen Bíró Zoltán a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke lett, ez nemrég feloszlatta magát, így Bíró most párton kívüli politikus. Csengey Dénes meghalt.


Babarczy Eszter, Kisbali László: „Nagyon szeretem a filozófia radikalitását – még ha veszélyes is”

Márkus Györggyel beszélget Babarczy Eszter és Kisbali László


A Viták és irányzatok a marxista filozófiában című cikke megjelenésekor, 1968-ban igen nagy port kavart. Hogyan látja ma ezt az írást?

Iványi Gábor: Sámuel imája

Beszélgetés Oberlander Baruch rabbival


Rabbi úr, kezemben tartom a Sámuel imája zsidó imakönyvet. Az egyszerű magyarországi olvasó kedvéért az előszó, a fordító megjegyzései, a szerkesztő bevezető sorai az európai szokásnak megfelelően a könyv balról jobbra olvasása szerinti végén vannak. Ha óvatlanul továbblapozunk, az első (a tulajdonképpeni utolsó) ima, a gyászolók kádisa, a jiszgádál vöjiszkádás sömé rábó, a Magasztaljuk és szenteljük meg nagy Nevét kezdetű imádság, amelyet az eltávozottainkért mondunk. Mi késztette Önt arra, hogy Magyarországra költözzön az Egyesült Államokból?

Babarczy Eszter: „Szlovénia is másképp csinálta”

Szelényi Iván szociológust Babarczy Eszter kérdezi


Nemrég tartott előadásában, ami a kelet-európai baloldal sikeréről szólt, azzal magyarázta az MSZP sikerét, hogy 1990 és ’94 között sikerült szociáldemokrata image-t kialakítania önmagáról, még ha ez a párt ideológiáját kevéssé is érintette, így olyan választókat is sikerült megnyernie, akik a klasszikus nyugati demokráciákban szociáldemokrata választónak számítanak. Ezt a történetet Magyarországon sokan meglepőnek találták.

Neményi László, Zádori Zsolt: „Túl leszünk rajta”

Beszélő–beszélgetés Szabó Ivánnal, az MDNP frakcióvezetőjével


Újonnan alakított pártjuk egyelőre inkább alulról ostromolja az egy százalékot a felmérések szerint. Igaz, ha a választásig minden hónapban egy százalékponttal följebb mennek, akkor lehet ebből még 20-24 százalék is. De realistán nézve korántsem ennyire kecsegtetőek a kilátások. A kilencven utáni pártalapítási kísérletek mind kudarcot vallottak. Nem sikerült Csurkának, nem sikerült Palotásnak, nem sikerült Pozsgaynak, aztán ott van a kisgazda 36-ok sorsa. Csaknem két hónap eltelt azóta, hogyan látja most? Érdemes volt ebbe a vállalkozásba belefogni?

Babarczy Eszter: „Minden nyilvános szféra korrupt”

Tony Judttal beszélget Babarczy Eszter


Ön a háború utáni Európa történelmével és politikai eszmetörténetével foglalkozik, monográfiát írt a francia értelmiség politikai magatartásáról a háború után, s a nyolcvanas évek végétől több cikket is publikált a kelet-európai politikai áramlatokról, főként a demokratikus ellenzékek politizálásáról. Beszélhetünk-e ön szerint a kelet-európai változásokkal kapcsolatban valamiféle visszatérésről a civilizált főáramba egy fájdalmas, noha talán szükségszerű kitérő után?

Mink András: „A tűzoltónak nem ideológiára van szüksége, hanem baltára és fecskendőre”

Mink András
Máté László vállalkozót, az MSZP leköszönt alelnökét Eörsi János és Mink András kérdezte


A rendszerváltás egyik fő célja, legalábbis a nagy többség számára az igazságosság és az esélyegyenlőség megteremtése vagy helyreállítása volt. Ön hogyan látja, teljesültek-e legalább megközelítőleg ennek a feltételei?

A társadalmi rétegek között már a rendszerváltás előtt is jelentősek voltak a különbségek, és az utóbbi években a polarizáció felgyorsult. A jelenlegi viszonyok között én a középréteghez sorolnám azokat is, akiknek van lakásuk, kocsijuk, telkük, és, ha felhalmozásra nem is jut, de a napi kiadásaikat fedezni tudják.


Mink András, Solt Ottilia: „A város autonómiáját próbálom erősíteni a mindenkori kormánnyal szemben”

Interjú Demszky Gáborral, Budapest főpolgármesterével


Miért is kellett a távfűtési díjak miatt a főpolgármesternek elmennie a miniszterelnökhöz?

Az általunk vásárolt távhő díját az Energia Hivatal meg akarta emelni 40 százalékkal. Ez a távhő ráadásul hulladék-hő, az elektromos energia előállításának mellékterméke. Világos, hogy nyereségesebbé akarták tenni az erőművet, hogy minél drágábban lehessen magánkézbe adni. Mindeközben a saját telepeinken mi olcsóbban állítjuk elő a hőt. Egy héten át szajkóztuk, hogy ez őrület, ezt nem tudják fizetni az emberek, csődbe megy a vállalatunk. De ez kevéssé érdekelte a kormányzatot.


Ádám Zoltán, Mink András: „A jövő lesz borzasztóan nehéz”

Mellár Tamás egyetemi tanárral, a Pécsi Tudományegyetem professzorával és Soós Károly Attilával, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársával Mink András és Ádám Zoltán beszélgetett. A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2011. október 2-án elhangzott adás szerkesztett változata

Lehet, hogy ennél az asztalnál néhány dologban nem fogunk egyetérteni, de abban talán igen, hogy baj van. A gazdasági folyamatok rossz irányba mennek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon