Skip to main content

A törvény szövedéke

(újvárosi–kőszeg): AZ SZDSZ jogvédő szolgálatának kartotékjaiból


Testületi szellem

Jó egy évvel ezelőtt, 1992. május 13-án a Ferenc körút–Üllői úti aluljáróban két rendőr összetűzött három kínaival. Az esetről Solt Ottilia számolt be a Beszélő következő, május 23-i számában. Közöltük a látleleteket is a duzzanatokról és a hámhiányokról, amelyek a rendőri intézkedés során, illetve a IX. kerületi kapitányságon keletkeztek. A kínaiak a rendőrök ellen „hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt”, a rendőrök a kínaiak ellen „hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt” tettek feljelentést.


Újvárosi Viktor: Enyhítő körülmény: ártatlan


Éljen Amerika!

„A vádlott 1976. december 30-án délután a Kontakta Alkatrészgyár XX., Nagy Sándor u. 1. szám alatti telepén a sajtóműhely WC-jében az egyik fülke ajtajának belső oldalára ceruzával a következőket írta: »Éljen a szabadság. Éljen Amerika a 200. évfordulóján. Miért nincsenek meg az alapvető emberi jogok? Miért erőszakolják a kommunizmust? Információszabadságot! Sajtószabadságot! Szólásszabadságot! Többpártrendszert! Sztrájkjogot! Szabad kezdeményezést! Hallgasd a Szabad Európát!«

A vádlott által készített feliratokat 1977.




(újvárosi–kőszeg): Az ÁVO titka


Tavalyi történet

Lovas és a lex Lezsák: ezt a címet adtuk egy cikkünknek, amely kerek egy éve, 1992. február 29-én jelent meg. Lex Lezsáknak azt a törvénytervezetet neveztük, amely – ha elfogadják – büntetéssel fenyegeti mindazokat, akik jogtalanul maguknál tartanak bármely, „a Belügyminisztérium volt állambiztonsági szerve hivatásos állományára, hálózati személyeire vonatkozó, illetőleg az általuk készített, államtitkot tartalmazó iratot”.


Újvárosi Viktor: Tibi vagyok, nem hülye

A rendőr szabadsága


A Budaörsi Rendőrkapitányság pilisvörösvári rendőrállomásán 1991. június 6-án éjjel 1 órakor felvett jegyzőkönyvből:

„A mai napon Budapestre látogatóba érkezett a piliscsabai lakásomra Agnes Ornelle, Siró Damijatti és egy Patrícia nevű olasz állampolgár. Kb. éjfélkor mentek el tőlem, de 10–15 perc múlva visszajöttek.


Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Druzsba tanár úr


„Arra figyeltünk fel, hogy nagyon sok egyéni korrepetálást tart, lányokkal. Szépségversenyt rendezett az iskolában.” (F. Lászlóné, a H. úti általános iskola igazgatója volt beosztottjáról, V. Gáborról.)

„Egyszer iskolai rendezvény volt, amit fél 8-ig engedélyeztem. Este 9 órakor bementem az iskolába, és hazaküldtem a gyerekeket, de ő megbeszélte velük, hogy itt és itt gyülekezzenek, és folytatják a bulit. Nyáron Telkibányán volt iskolai tábor. Mikor meglátogattam őket, a táborvezető kétségbeesve panaszkodott, hogy V. Gábor bejár a lányok sátrába, befekszik az ágyukba.


Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Könyörgöm, csukjuk le!


1991 novemberében a kormány – végre – beterjesztette a rég várt törvénytervezetet az 1963 és 1989 közötti politikai jellegű bűncselekmények (szervezkedés, izgatás, közösség megsértése, hazatérés megtagadása) miatt kimondott ítéletek semmisségének kimondásáról. A tervezethez Füzessy Tibor módosító indítványt nyújtott be: a kereszténydemokrata képviselő azt javasolja: azok, akiket a hazatérés megtagadása miatt vagyonelkobzásra ítéltek, kapják vissza elkobzott vagyonukat, vagy kapjanak érte kártalanítást. A tervezet vitájára előreláthatólag még januárban sor kerül.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Hivatalos sértés


A BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője, dr. Pásztor őrnagy kérte, soron kívüli sürgősséggel küldjék meg osztályának az ózdi városi önkormányzat képviselő-testülete zárt üléséről felvett jegyzőkönyvet és hangfelvételt. Az önkormányzati közgyűlések általában nyilvánosak, az ülésről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.

Zsobrák Róbert: [Feljelentés]


Budapesti Katonai Ügyészség

Tisztelt Nyomozó Hivatal!



Alulírott, Zsobrák Róbert (2220 Vecsés, Bánya u. 31. sz. alatti lakos) feljelentést teszek ismeretlen rendőregyenruhás tettesek ellen, bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményének sérelmemre való elkövetésének alapos gyanúja miatt. Kérem, hogy az ügyben nyomozást elrendelni, a tettesek kilétét megállapítani, majd a tettesekkel szemben vádat emelni szíveskedjenek.

29 éves matematika-fizika szakos tanár vagyok a Budapest XI., Mérnök utcai általános iskolában, ahol a 8.




Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Széllel szemben


A csongrádi Fűtőber sérelmére elkövetett, jelentős kárt okozó csalás miatt másfél év szabadságvesztésre ítélt és bebörtönzött Papp Mihálynak azt írta vezérigazgatója a börtönbe, hogy visszavárja a börtönbüntetése letöltése után a megkárosított gyárba.

A volt munkatársak pénzt gyűjtöttek, úgy támogatták anyagilag a „bűnöző” családját.

Papp Mihályt azért ítélték el, mert – a jogerős ítélet szerint – félrevezette, becsapta főnökeit és a vállalati gazdasági munkaközösség vállalati főmunkaidőben végzett tevékenységének egy részét munkaidőn túli munkaként tüntette fé




Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Soros játék / Az Ügyvéd úr kára


Soros játék

Maurerné Szabó Gabriella Budapest VIII. kerületi lakos munkaképességét 100 százalékban elvesztette, mozgásában erősen korlátozott, mások ápolására szorul. Tíz évvel ezelőtt 1981-ben telefont kért. Beadványára előnyomott szabványszöveget kapott válaszul: a központ telített, igényét előjegyzésbe vették, majd visszatérnek rá. Ezt kapta valamennyi igénylő.

Néhány évvel később, 1985-ben az érdeklődésre adott válasz már inkább személyre szóló, de a tartalom változatlan maradt.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon