A honvédelem alapelveit, a honvédelmi költségvetést a parlamentnek kell meghatároznia, a honvédség folyamatos parlamenti ellenőrzésének eszköze az Országgyűlés honvédelmi bizottsága – véli Király Béla, Deák Péter és számos más szakértő. E feladatát a bizottság – teszik hozzá – azért nem tudja ellátni, mert tagjai nem rendelkeznek katonai ismeretekkel, nem kapnak elegendő információt, és nincsenek a hadseregtől független szakértőik.
Vajon csupán ez a baj?
Mécs Imre és Párizs András megkérdezte a honvédelmi minisztert, miért van az, hogy a honvédelmi bizottság tagjai az újságból értesülnek az új vezérkari főnök kinevezéséről. A bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a Svédországba vagy Brazíliába induló katonai attasét. Vajon a régi vezérkari főnök lemondása, az új kinevezése, méghozzá éppen a moszkvai puccs napjaiban, nem olyan rangú esemény-e, hogy illenék tájékoztatni róla a honvédelmi bizottságot?
A kinevezendő vezérkari főnök bizottsági meghallgatását törvény nem írja elő, válaszolta a miniszter az interpelláló képviselőknek. A bizottság tagjai egyébként korábban már többször is találkoztak az új vezérkari főnökkel, így nem volt miért bemutatkoznia.
A választ az Országgyűlés nagy derültség közepette 67 százalékos többséggel elfogadta. A legbuzgóbban a honvédelmi bizottság kormánypárti tagjai helyeselték a saját semmibevételüket.
A honvédelmi bizottság többségi tagjai mihelyt megérzik, hogy hatalmi kérdésről van szó, például a kormány parlamenti ellenőrzéséről, nyomban a kormány vak eszközévé válnak. Vagyis a bizottsági többség szervi okokból éppen arra nem alkalmas, amire a bizottság való: a kormány ellenőrzésére. Az, hogy az ehhez szükséges felkészültséggel sem rendelkezik, ehhez képest már kicsiség.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét