A cseh nemzeti össztermék (GDP) 1993 folyamán mindössze fél, legfeljebb 1%-kal csökkent; a munkanélküliségi ráta 3, az infláció pedig – bár a kormány által jósoltnak csaknem kétszerese lett – még mindig csak 20,8%-os volt (a szolgáltatások ára 26, az élelmiszereké 13%-kal nőtt). 1993-ban 1,4 milliárd dollárnyi működőtőke áramlott az országba, másik 1,4 milliárdot pedig az ott megforduló 71,2 millió turista költött el. A cseh külkereskedelmi mérleg – beleértve az erősen hanyatló szlovák relációt is – 7,8 milliárd korona (230 millió USD) aktívumot mutat, a bankok valutatartaléka pedig 6,8 milliárd dollár, miközben az ország külföldi adósságállománya mindössze 7-8 milliárd. Az ország kb. 5 milliárd korona többlettel zárta az 1993-as költségvetési évet. Jóllehet 1993-ban a cseh bérek átlagosan kb. 25%-kal nőttek (és elérték a 7 ezer koronát), mindeközben a megélhetési költségek – még a szerényebb számítások szerint is – legalább 30%-kal növekedtek.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét