Vissza a főcikkhez →

– A rendszeres szociális segély folyósításáról egy 1969-es rendelet intézkedik. Adható: munkaképtelenség, 67%-os munkaképesség-csökkenés esetén vagy nőknél 65 év, férfiaknál 70 év – vagyis 10 évvel a nyugdíjkorhatár – fölött. (A férfiak adagos életkora 1988-ban 65,11 év.) A munkaképtelenségen kívül a tartásra kötelezett hozzátartozók hiányát is feltételül szabja meg a rendelet. Összegét a mindenkori özvegyi nyugdíjminimumhoz köti (1990. augusztus 1-jétől ez 4400 Ft).

– „Rendkívüli szociális segélyben lehet részesíteni azt a 18. életévét betöltött személyt, akinek megélhetése veszélyeztetve van, és anyagi helyzetének átmeneti javítása más módon nem biztosítható. Elsősorban azt kell támogatni, akinek a jövedelme létfenntartásához nem elégséges…”

Az egy alkalommal kifizetett rendkívüli segély összege a rendszeres szociális segély összegénél nem lehet magasabb, s egy naptári évben legfeljebb hat alkalommal adható. A segély összege évente összesen 26 400 Ft lehet.

Annak ellenére, hogy a rendelet sokkal tágabb körben engedi meg a folyósítást, a kerületi tanácsok túlnyomórészt kisnyugdíjasok támogatására használták e segélyformát. Az utóbbi időben tűnt fel a tanácsi szociálpolitikai osztályok gyakorlatában az aktív korúak segélyezésének lehetősége – munkanélküli, de a munkanélküli-segélyben még nem részesülő, elhúzódó leszázalékolási eljárásban jövedelem nélkül maradt, valamint börtönből rabkeresmény nélkül szabaduló embereknek fizettek ilyen címen pénzt. 1988-tól jelzik a tanácsok, hogy az ügyfélfogadáson kétkeresős, de alacsony jövedelmű, megélhetési gondokkal küszködő családok is megjelentek, de ezeket a kérelmezőket szinte kivétel nélkül eltanácsolták.

– Rendszeres nevelési segélyt állapíthat meg a gyámhatóság, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülő és a családban élő más, tartásra köteles hozzátartozók jövedelmének együttes összegéből kiszámított egy főre jutó jövedelem – önhibájukon kívül – nem éri el a mindenkori legmagasabb összegű saját jogú nyugdíjminimumot, és emiatt a gyermek fejlődése veszélyeztetve van. (A nyugdíjminimum 1990. augusztus 1-jétől 4600 Ft.)

A rendszeres nevelési segély összegét utoljára 1990-ben szabályozták. Minimuma a családi pótlék havi összegének a fele, vagyis augusztus 1-jétől 1150 Ft.

– A rendkívüli nevelési segély folyósítása nincs jövedelemhatárhoz kötve, összegét szintén 1990-ben szabályozták utoljára. Az egy alkalommal adható segélyminimum jelenleg szintén a családi pótlék fele. Az egy főre kifizethető összeg maximuma – a családi pótlék háromszorosa – jelenleg 6900 Ft. Elsősorban gyermekintézmények – óvoda, iskola, illetve védőnő – javaslatára fizettek a tanácsok ilyen segélyt. Ha a szülő saját maga kérte a tanácstól, akkor sokszorosított segélykérőlapot kellett kitöltenie, s a gyermekintézménytől javaslatot kellett vinnie, valamint jövedelemigazolást kellett beszereznie.

Minden segély megállapításáról – elutasításáról – határozatot kell hozni a tanácsnak, ami ellen fellebbezni lehet.

• A létminimum alatt