Helmut Kohlról épp a pártfinanszírozási botrányok közepette derült ki, hogy a keletnémet titkosszolgálat a nyugatnémet kancellár telefonját is lehallgatta. Feltehetően nem alaptalanul tételezték fel szakértők, hogy a lehallgatott beszélgetések a pártkorrupció tisztázásához is hozzájárulhatnak. A német joggyakorlat szerint (ez megegyezik a magyar Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseivel) a közélet szereplői (Person der Zeitgeschichte, ami már jóval szélesebb kört érint, mint a bármilyen módon definiált tisztségek betöltői) többet, nagyobb nyilvánosságot kötelesek eltűrni, mint más. Ugyanakkor még velük szemben sem használható fel az az információ, amit a Stasi demokráciában tiltott eszközökkel gyűjtött róluk. Helmut Kohl német állampolgár bírósághoz fordult: lehallgatottként maga is áldozattá vált. Ha Kohl a magyar logika szerint arra hivatkozott volna, hogy ő már nem kancellár, nyugdíjas, akkor Németországban csak nevetség tárgya lehetett volna, eredményesnek bizonyult azonban az az érvelése, miszerint telefonbeszélgetéseinek lehallgatásával maga is a Stasi áldozatává vált. A bíróság keresetének helyt adott, de ez – még ha vitatható is – tökéletesen jogszerű. Az ítélet után azonban sor került a törvény módosítására, nehogy a precedens a nyilvánosság korlátozását eredményezze.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét