Vissza a főcikkhez →

Nagy-Britannián kívül Nyugat-Európában napjainkban az állam szinte mindenhol támogatja a politikai pártokat. Nyugat-Németországban 1959-ben vezették be a politikai pártok állami támogatását. A Kereszténydemokrata Unió és a többi jobboldali párt függetlenedni óhajtott a magáncégek pénzügyi adományaitól, a szakszervezetek politikai szereplését pedig a Német Szövetségi Köztársaság megalapításától kezdve törvény tiltja. Jelenleg az állam évente 100 millió fontot oszt el a Bundestag pártjai között a képviselői helyek arányában. A pártoknak kötelező nyilvánosságra hozniuk teljes költségvetésüket, s közölni a 8000 fontnál nagyobb összegű adományok forrását.

A skandináv országok követték a német példát, Svédország 1965-ben, Finnország 1966-ban, Dánia 1969-ben és Norvégia 1970-ben. Az állami támogatást vagy a választásokon kapott szavazatok, vagy az elnyert képviselői helyek arányában kapják a pártok. A pártköltségvetést ezekben az országokban is nyilvánosságra kell hozni, beleértve a nagyobb adományok forrását is.

Olaszországban 1974-ben rendkívül nagyvonalú állami támogatási rendszert vezettek be, miután nagy iparvállalatok botrányos módon pénzelték a politikai pártokat. Ez azonban nem szüntette meg a korrupciós botrányokat, amelyekből mindegyik párt kivette a részét. A politikai pártok állami támogatását két hónappal ezelőtt népszavazás szüntette meg Olaszországban. Törvény kötelezi a pártokat, hogy a sajtóban hozzák nyilvánosságra bevételi forrásaikat és nagyobb támogatóik nevét. Ezt a törvényt azonban általában inkább megszegik, mint betartják.

Franciaországban 1990-ben szigorították meg a politikai pártok támogatására vonatkozó törvényeket, miután a Szocialista Párt korrupciós botrányba keveredett. Jelenleg a politikai pártoknak nyújtható egyéni támogatás felső határa 3000 font, a vállalati támogatásé pedig 5000 font. A pártoknak kötelező nyilvánosságra hozniuk költségvetésüket.

Spanyolországban a pártok minden parlamenti képviselői helyért 8000 fontot és minden szavazatért 31 pennyt kapnak. A pártoknak hites könyvvizsgálókkal kell évente ellenőriztetni pénzügyeiket, továbbá nyilvánosságra hozni a támogatások adatait. Egy adomány nem haladhatja meg az évi 50 000 fontot.

Belgiumban ebben a hónapban hoztak törvényt arról, hogy a politikai pártokat ezentúl sem a szakszervezetek, sem a vállalatok nem támogathatják. Csupán egyéni adományok elfogadására nyílik lehetőség. A parlamenti képviselőjelöltek kiadásait szigorúan ellenőrizni fogják, nem csupán közvetlenül a választások előtt, hanem már az azt megelőző 12 hónapban is. Mindegyik párt évente 100 000 fontot kap az államtól, plusz a választásokon szerzett minden szavazat után 1 fontot. A pártok részletes költségvetését hivatalos könyvvizsgáló bizottság ellenőrzi.

• Külföld