Iván Kovács László
1930. Debrecen
Rábai Margit
Alsógöd, Fürst S. u. 22.
Én a „Corvin közi” ellenforradalmi fegyveres csoport feletti parancsnokságot 1956. október 26-án vettem át. Ebben az időben szereztem tudomást arról, hogy a csoport fegyvereinek nagy részét a Kilián laktanyából kapták, a csoport tagjai tudomása szerint a Kiliánban nem maradt fegyver. Ennek ellenére október 26–27-én többször kaptunk könnyű fegyverekből származó tüzet a laktanyából. 28-án már nem észleltük ezt. (…)
Az értekezletre Janza honvédelmi miniszterrel közösen mentünk át. Úgy emlékszem, hogy az értekezlet a Földművelésügyi Minisztérium 1. emeleti tanácstermében volt megtartva. Az értekezlet tárgya volt, hogy a követeléseket összhangba hozzák. Nagy Imre beszéde után kijelentettük, hogy a kormány programját elfogadjuk és azt támogatjuk. Ígéretet kaptunk arra, hogy a csoportok egy részének megadják a fegyverviselési engedélyt, és azok a rendőrséggel közösen részt vesznek a kerületekben a rend helyreállításában. A követeléseket Janza honvédelmi miniszter összegezte, és azután visszamentünk a HM-be, hogy megkérjük a fegyverviselési engedélyeket. A HM-ben egy ezredes kezdett hozzá az engedélyek kiállításához, de telefonon érdeklődött az írásbeli engedély után, azt a választ kapta, hogy erre csak szóbeli engedély van, ezért azok kiadását megtagadta. Ezután a HM-ből eljöttünk. (…)
A jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet aláírok.
Iván Kovács László, gyanúsított sk.
(Szegedi V. Tibor), rny. szds. sk.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét