cs. m. [Kovács Miklós]

Vissza a főcikkhez →

George Bush moszkvai látogatásának eseményeit csak találgatni lehet, a múlt azonban már ismert.

1933: Az Egyesült Államok elismerte a Szovjetuniót, és a két ország diplomáciai kapcsolatot létesített;

1943. november 28.–december. Teherán: A második front megnyitását eldöntő találkozón Roosevelt és Sztálin mellett Churchill is jelen volt;

1945. február 4–11. Jalta: A három vezető a háború utáni Európa jövőjéről tárgyalt, kialakították az „érdekövezeteket”;

1945. július 17.–augusztus 2. Potsdam: Sztálin a „nagy hármas” utolsó tagja Truman amerikai elnökkel és Attlee-vel, az új brit kormányfővel a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, a békeszerződésekről állapodott meg;

1955. július 18–23. Genf: Bulganyin szovjet kormányfő, Hruscsov pártfőtitkár, Eisenhower amerikai elnök, Eden brit és Faure francia miniszterelnök megbeszéléseinek fő témája a németkérdés;

1959. szeptember 15–28. Camp David: Hruscsov Eisenhowernél – az első „igazi” csúcs;

1960. Kettejük párizsi csúcstalálkozóját az amerikai kémrepülőgép ügye miatt „lefújták”;

1961. június 3–4. Bécs: Hruscsov és Kennedy a németkérdéssel és a leszereléssel foglalkozott; 1967. június 25–27. Glassboro: Koszigin szovjet kormányfő az ENSZ-közgyűlés ülésszakáról
„rándult át”, és Johnsonnal a vietnami háborúról, az atomfegyverek korlátozásáról tárgyalt;

1972. május 22–24.: Nixon, az első amerikai elnök Moszkvában, belép a „körbe” Brezsnyev;

1973. június 18–25.: Brezsnyev viszontlátogatása, leszerelési megállapodások;

1974. június 27.–július 3.: Brezsnyev és Nixon ismét Moszkvában a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról egyezett meg;

1975. július 30.–augusztus 1. Helsinki: az európai biztonsági értekezlet keretében nem hivatalos találkozó Brezsnyev és Ford között;

1979. június 15–18. Bécs: Brezsnyev és Carter aláírta a SALT–II-t.

1985. november 19–21. Genf: Már Gorbacsov a színen – Reagannel a brezsnyevi időszak végére meglehetősen fagyossá vált viszony javításáról tárgyalt. Egyetértés született az atomháború elkerülésének fontosságáról;

1986. október 11–12.: Találkozó a tengeren. Gorbacsov és Reagan Reykjavíkban az amerikai „csillagháborús” program miatt lényegében nem jutott dűlőre egymással;

1987. december 7–10.: Gorbacsov Washingtonban. Reagannel aláírták a megállapodást a rövid és közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről;

1988. május 29.–június 2. Moszkva – csúcsdöntés, Reagan az első amerikai elnök, aki négyszer is találkozott a legfelsőbb szovjet vezetővel – Gorbacsovval;

1988. december 6–8.: S még futotta Reagan ötödik „csúcsára” is Washingtonban. A nem hivatalos megbeszélésekbe már Bush is bekapcsolódott;

1989. december 28. Málta: újabb tengeri „csata”, most már Bush és Gorbacsov között. A téma: fegyverzetkorlátozás, a két nagyhatalom változó kapcsolatai;

1990. május 30.–június 4. Washington: Gorbacsov a kelet-európai rendszerváltás után, fokozódó belső politikai és gazdasági problémák (Baltikum, szovjet zsidók áramlása a Közel-Keletre) közepette tárgyalt Bushsal;

1990. szeptember 9. Helsinki: Rendkívüli csúcs az Öböl-válság miatt;

1990. november 19–21. Párizs: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten Bush és Gorbacsov négyszemközti megbeszélései ismét elsősorban az Öböl-válságról;

1991. július 30. Többszöri halasztás után Moszkvába érkezik Bush, és a találkozók számát tekintve beállítja Reagan eddigi „csúcsok csúcsát”. Várhatólag pecsét kerül a START-megállapodásra.

• Külföld