amely létrejött egyfelől a VI. ker. önkormányzat, 1067 Budapest, Eötvös u. 3. (továbbiakban: Betétes), másfelől az Ybl Bank Rt., 1063 Budapest, Szív u. 53. (továbbiakban: Bank) között az alábbi feltételekkel.
1. Betétes elhelyez a Banknál 100 000 000 Ft, azaz egyszázmillió forint összegű betétet.
2. A betét lekötési idejének kezdete: a betét összegének a Bank 219-98519 számú elszámolási betétszámláján történő jóváírásának napja. (1992. 05. 26.)
3. A betételhelyezés időtartama: 365 nap.
4. A Bank a lekötött összeg után évi 31,5% kamatot térít.
5. A Bank a Betétes részére a betét összegét a 3. pont szerinti lejárat utáni első munkanapon (1993. 05. 26.) a Betétes 218-98969. sz. elszámolási számlájára átutalja a kamattal együtt. Kamat összege: 31 937 500 Ft.
6. A Betétes 30 napos felmondási idővel a betétet írásban mondhatja fel. Lejárat előtti felmondás esetén a Bank kamatot nem térít.
Budapest, 1992. május 28.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét