Vissza a főcikkhez →

A Filmszakmai Kerekasztal több hónapja folyó szakmai egyeztetés eredményeként konszenzusra jutott, hogy mit akarnak a filmesek a mozgókép kultúra keretfeltételeinek szabályozásában elérni. Mindenekelőtt azt, hogy a rendszerváltás után 12 évvel a magyar kulturális és pénzügyi kormányzat, majd a parlament tisztázza szerepét és felelősségét a mozgóképes kultúra fejlesztésének minden területén, és vállalja ennek mértékét, költségvetési és strukturális következményeit; ennek legfontosabb elemeit foglalja össze az ún. mozgóképtörvény.

A szabályozandó kérdések:

1. Annak törvénybe foglalása, hogy a magyar államnak szerepe és felelőssége van

– a nemzeti filmgyártás megőrzésében és fejlesztésében, a termékek nézőkhöz való eljuttatásában,
– a filmkulturális és nyelvi értékek, valamint a kifejezés szabadságának megőrzésében,
– az EU-hoz való csatlakozás filmszakmai feltételeinek biztosításában,
– a filmszakmai ágazat hatósági felügyeletében.

Az állami szerepvállalás mértéke és területei:

– filmgyártás – 9638 M Ft
– játékfilmgyártás – 4063 M Ft
– koprodukciós filmek – 1500 M Ft
– magyar gyártású televíziós játékfilmek és sorozatok – 1500 M Ft
– animációs film – 1000 M Ft
– dokumentum-, ún. népszerű tudományos és kisjátékfilm – 1475 M Ft
– kísérleti filmek – 100 M Ft
– filmterjesztés – 2975 M Ft
– az art-mozik működési támogatása – 600 M Ft
– magyar filmek forgalmazásának belföldi támogatása – 595 M Ft
– külföldi (európai) filmek belföldi forgalmazása – 420 M Ft
– oktatási intézményekben és könyvtárakban minőségi videó- és DVD-tárak létrehozása – 730 M Ft
– videó- és DVD-művészfilm-kölcsönzők támogatása – 230 M Ft
– szomszédos országokban magyar filmterjesztés (art-mozik, iskolák) támogatása – 400 M Ft
– filmarchívum – 60 M Ft
– történelmi Filmalapítvány – 350 M Ft
– magyar filmek külföldi terjesztése – 350 M Ft
– működési támogatásra összesen, évente – 13 373 M Ft
– a filmszakma infrastrukturális fejlesztése – 2250 M Ft
– gyártási infrastruktúra fejlesztése – 1500 M Ft
– art-mozi fejlesztési program – 750 M Ft.

Működési támogatás és infrastruktúrafejlesztés mindösszesen: 15 623 M Ft.

Miután a különböző programok elindítása a filmszakma több elemének strukturális átalakítását is igényli, a 2003. évi költségvetésben a teljes program 60%-ára, azaz 8024 millió forintra, valamint a 3 éves infrastrukturális fejlesztés első éves összegére (2250 millió Ft) tart igényt a filmszakma. Ez mindösszesen 10 274 millió Ft.

A költségvetésre vonatkozó döntéssel egyidejűleg szükséges megerősíteni, hogy a költségvetési források meghatározó részének (90%) címzettje és elosztó szervezete a Magyar Mozgókép Közalapítvány (a törvény-előkészítéssel egyidejűleg meg kell szervezni az MMKA strukturális reformját).

2. Elengedhetetlenül szükséges a filmszakma, az ORTT és a televíziók koordinációs szervezetének – Mozgókép Koordinációs Tanács – mielőbbi létrehozása, melynek tagjait az NKÖM minisztere kéri fel (nem igényel filmtörvényi szabályozást).

3. Az 1987. előtti, kizárólag állami költségvetési forrásból készült magyar filmek jogai 2003. január 1-jétől kerüljenek a Magyar Nemzeti Filmarchívumhoz (megjegyzés: az intézkedés ÁPV Rt.-döntést igényel).

4. A többségi állami tulajdonban lévő filmszakmai vállalatok vagyonának racionális hasznosítása érdekében e cégek egy holding jellegű szervezetben kerüljenek összevonásra (az érintett cégek: MAFILM, MOKÉP, FILMLABOR, FILMUNIÓ). (Megjegyzés: az intézkedés ÁPV Rt.-döntést igényel.)

5. A filmgyártás iparszerű működését segítő befektetések és adókedvezmények kidolgozása a PM bevonásával.

6. A mozgóképes szakma EU-konform működéséhez szükséges hatósági jogkörök szabályozása, delegálása az NKÖM-hez.

A felsorolt feladatok egyrészt törvényi keretszabályozást, másrészt a tárcaközi együttműködés koordinálását igénylik.

Az állami szerepvállalás mértékének és módjának tisztázásával egyidejű kérdés, hogy mintegy „ellentételezésként” mit vállal a filmszakma?

– A hazai mozgóképipari vertikum működésbe hozatalát, melynek eredményeként a terület jelentős adóbevételeket hoz a költségvetésnek, és munkahelyeket teremt kvalifikált szakemberek számára;

– Évi kb. 1,5-2 millió nézőt a magyar filmekre a magyarországi mozihálózatban;

– Sikeres és minőségi magyar készítésű tv-s produkciókat, melyek nézettsége eléri a külföldi „szappanoperák” nézettségi mutatóit;

– A klasszikus és új magyar, valamint európai filmes értékek elérhetőségét az art-mozikon és iskolákon keresztül az ország valamennyi településén, valamint a legfontosabb határon túli magyarlakta településeken;

– A filmszakmai vagyonelemekkel való szakmailag célszerű és gazdaságilag korrekt gazdálkodást;

– A magyar film olyan nemzetközi szereplését, amely az országimázs alakítása szempontjából a magyar filmet legalább az irodalommal és komolyzenével egyenértékű területté teszi, és bekapcsolja az európai kulturális vérkeringésbe.

Budapest. 2002. 08. 09.

Filmszakmai Kerekasztal

Kapta: Görgey Gábor kultur. min.
László Csaba pü. min.

2002. aug. 14.

• Beszélő-beszélgetés