1. A gyerekeknek színvonalas, őket nem kihasználó, kifejezetten nekik szóló műsorokat kell készíteni. Ezeknek a programoknak a legteljesebb mértékben elő kell segíteniük a gyerekek testi, lelki, szellemi fejlődését és a társadalomba való beilleszkedését.
2. A gyerekek láthassák, hallhassák, fejezhessék ki magukat, kultúrájukat, nyelvüket, élményeiket a gyerekműsorokban a televízió segítségével. Ez megerősíti éntudatukat, földrajzi, közösségi, nemzeti hovatartozásukat.
3. A műsorok azonban ne csak az adott ország gyermekeinek kulturális hátterét mutassák be, legyenek érzékenyek, nyitottak más kultúrák iránt is.
4. A gyerekműsorok műfaj és tartalom tekintetében rendkívül változatosak lehetnek, egyetlen dolgot kell mindenképpen elkerülniük: az indokolatlanul ábrázolt erőszakos és szexjeleneteket.
5. A műsorokat rendszeresen és megbízhatóan azonos időben kell sugározni úgy, hogy a gyerekek valóban láthassák azokat.
6. Mindent meg kell tenni a pénzügyi források előteremtésére, hogy a műsorok a lehető legmagasabb színvonalon készülhessenek el.
7. Az állami, a pénzügyi intézmények, a műsorgyártók és a televíziók ismerjék el a hazai gyermekműsor-gyártás fontosságát. Tegyenek lépéseket védelmére és támogatására.
Melbourne, 1995. március
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét