Angster László

Vissza a főcikkhez →

Magyarországon sokakat meglepett Kis-Jugoszlávia és Horvátország közeledése.

Pártunk ellenzi ezt a paktumot: megkötése után demonstratív módon elhagytuk a horvát parlament, a szábor üléstermét. Nem általában zárjuk ki a horvát–szerb megállapodás lehetőségét, csupán azt kifogásoljuk, hogy Kis-Jugoszlávia az egyezményben nem ismeri el Horvátország státusát a nemzetközileg rögzített határok között, holott véleményünk szerint minden további lépésnek ez az előfeltétele. Ennek az egyezménynek ráadásul, úgy hiszem, nem lesz jó hatása a muzulmán–horvát viszonyra, mert a muzulmánok könnyen egy ellenük szóló szerb–horvát egyezségként érzelmezhetik. Mi szeretnénk minél szorosabban együttműködni a muzulmánokkal, mert mindketten a szerb nagyhatalmi törekvések áldozatai vagyunk. És mi mint liberálisok, tiszteljük a különböző vallási és kulturális értékeket, nincs iszlámellenes törekvés bennünk.

Pártja hogyan ítéli meg Horvátország boszniai szerepét?

Kezdettől fogva elleneztük Bosznia felosztását. Ez eredetileg nagyszerb elképzelés volt, amit később a horvát kormány is elfogadott. Mi ragaszkodunk a határok sérthetetlenségéhez: Bosznia-Hercegovinát három nemzet közös államának tekintjük, ahol a három népnek kell paritásos alapon kormányozni. Decentralizált, regionális struktúrát kell kialakítani: a három nemzetállamra szétesett Bosznia-Hercegovina katasztrófát jelenthet a keleti blokk felbomlása után keletkezett államok számára is. Sajnos én realista vagyok, és szerintem nagyobb az esélye Bosznia felosztásának, mint annak a megoldásnak, amit én képviselek. Bosznia felosztásával megnyílhat az út az elfoglalt horvát területek elcsatolásához is, ami ugyancsak nem maradna következmények nélkül. Mi nemzeti, ugyanakkor liberális elvekből indulunk ki: Horvátország a saját határain belül garantálhatja az ott élő szerbek jogait, de ha a kisebbségeknek joguk lenne elszakadni az államtól, akkor ez megbontaná a nemzetközi egyensúlyt, a határok sérthetetlenségének elvét.

Milyen viszonyban vannak a jelenlegi horvát kormánypárt liberálisaival?

A Horvát Demokrata Közösség nemzeti, konzervatív, populista párt, amelynek van egy relatíve erős, demokratikus, liberális szárnya is, amelynek képviselőivel számos ponton egyetértünk, és sokszor e két szárny között nagyobb az ellentét, mint az uralkodó párt és az ellenzék között. A kormányzó párt egyelőre még mindig inkább mozgalom, semmint jól szervezett politikai párt. Belátjuk, hogy az államalkotás idején megvolt ennek a létjogosultsága, de ma már nincs igazi funkciója.

Ha e két szárny között szakadás áll be, növekszenek az önök esélyei a következő választásokon?

A legutóbbi választásokon a szavazatok 25%-át nyertük el, a kormánypárt 42%-ot szerzett. Hogy most milyenek az esélyeink, nagyon nehéz megjósolni. Ahogy az általános helyzet romlik az országban, úgy erősödik Tudjman úr helyzete, mert az esetleges széteséstől való félelem a kormánypárt felé hajtja az embereket. Sokszor vádolnak bennünket azzal, hogy a kormánypárttal szembeni kritikánk árt az állam, a nemzet érdekeinek, holott erről szó sincs. Rendkívül viszonylagos és esetleges a kormánypárt és az ellenzék közötti határvonal is. Ha akkor más lett volna a választási törvény, akkor a mai ellenzéki pártok lennének a kormánypártok, mert az ellenzék összességében több szavazatot kapott. Horvátországnak az lenne az érdeke, hogy a következő választásokat mi nyerjük meg.

Horvátországban mennyire fér hozzá az ellenzék az állami médiákhoz?

Az emberek alig 7-8%-a olvas újságot, ha ugyanis rendszeresen megvásárolnának egy napilapot és egy hetilapot, az a havi jövedelem egynegyedét tenné ki. Ezért mindenki a tévét nézi. A televízióban azonban az ellenzék hihetetlenül kevés műsoridőt kap: nekünk, mint legerősebb ellenzéki pártnak hetente négy percünk van. Időnként vannak olyan műsorok, amelyekben mi is szerepelünk, de az üzenet, amit a tévé közvetít a horvát polgároknak, az, hogy az ellenzék eleve gyanús és nemzetellenes, bezzeg „a kormány ideális, s egyedül ez szolgálja a nemzeti érdekeket”.

Drazen Budisa az SZDSZ küldöttértekezlete alkalmából járt Budapesten.

• Külföld