Skip to main content

Beszélő hetilap, 51–52. szám (Karácsonyi melléklet), Évfolyam 5, Szám 56

: „Mit tettél ártatlan szívemmel, gyalázatos kor, felelj meg” (Karinthy Frigyes)

Szántó Piroska:

Tar Sándor: Egykori tanárom,

Dmitrij Alekszandrovics Prigov: Csukd be a szemed! Fordulj meg! Nyisd ki a szemed!

Perneczky Géza:

Beney Zsuzsa:

Lubomír Feldek: Készültünk valamire, és vártunk valami Meglepetést,

Martin M. Simecka: A reményről

Vitalij Moszkalenko: Az örökkévalóság fölött érzett meghatódás rettenete

Nádasdy Ádám:

Petri György: Szabad akarat és kiművelt lelkiismeret

Endreffy Zoltánnal beszélget Petri György

Rainer Maria Rilke: Hogyan lett a gyűszű a Jóisten?

[Kisbali László]: Értekezés a sült malacról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon