Skip to main content

Beszélő folyóirat, 5. szám, Évfolyam 4, Szám 5

Tábor Ádám: Ízház

Neményi László: Szégyenlős revizionizmus

Rádai Eszter: Medgyessy Péter: „A politika nem barátságokról szól”

Medgyessy Péterrel Rádai Eszter beszélget

Haraszti Miklós: A megegyezéses évtized

Szilágyi Sándor: Repülő egyetem csoportdosszié

Boros János: Európai demokrácia és posztnacionális konstelláció

Szemere Róbert: Az Európai Parlament választ

Szemere Róbert: Az európai liberálisok útja az egységes pártig

Fertő Imre: Kolbászból font kerítés?

A Közös Agrárpolitika hatásai

: A Közös Agrárpolitika elemei

Nagy Gáspár: Kés(lekedik) a szó

Kőszeg Ferenc: A vég kezdete?

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1985

Kovácsy Tibor: Brazília – egy áttűnés fokozatai

Máté-Tóth András: Az elrendelt hallgatás

Jegyzetek Leonardo Boff és a Hittani Kongregáció vitájához

: [Idézetek]

: A másik ember

Kósa Ferenc hozzászólása a monori találkozón, 1985. június 16-án.

Tábor Ádám: Az Örley Kör

Kálmán C. György: Sinistra előtt

Varga Balázs: Körképek és körtáncok

1985 filmjei

: Az 1985-ben bemutatott magyar filmek

: IM-Slágertükör

Nánay István: Kortársunk, Csehov

: Nyugi, nem húznak csőbe

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Vélemények a Szovjetunióról és a szovjet–magyar kapcsolatokról

Kisbali László: „Ha már úgyis eleve kétségbe van esve”

Petri Györggyel Kisbali László beszélget Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című verséről

Galántai Zoltán: Egy földönkívüli hiteles portréja

Seres László: Underpress

(Enyedi Nagy Mihály): Másik fél, másik arc

Hegedűs István: Koncentrált támadás a párt politikája ellen

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon