Skip to main content

Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 4, Szám 4

Visky András: Nyomok

Eörsi István: Az alternatívák nyomorúsága

Hegedűs B. András - Rádai Eszter: „Nekem – hetven”

Litván Györggyel Rádai Eszter és Hegedűs B. András beszélget

Csaba László: Hogyan maradjunk ki az Európai Unióból?

Andrew Stroehlein: Csehek a várószobában

Mink András: Történelempolitika

Rév lstván: Ellenforradalom

Csukás István: Csurka István ötvenéves

Gerő András: 1984: szekrénysor, Lada, víkendház

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1984

Kovácsy Tibor: India válságos éve

Mink András: Bojkott, 1984

Kun Miklós: A két élőhalott: Andropov és Csernyenko

Domány András: A Popieluszko-gyilkosság

: [Popieluszko-beszédek]

Domokos Mátyás: Hitel

Nóvé Béla: A Soros-jelentés

: A 15 éves Soros alapítvány díjai

Nóvé Béla: Széljegyzetek egy belügyi jelentéshez

Kálmán C. György: Kérdésáradás

Nánay István: Fél van

: IM-Slágertükör

Varga Balázs: Látomás és indulat

: Az 1984-ben bemutatott magyar játékfilmek

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Összefoglaló jelentés a közvélemény állapotáról 1984-ben

Kisbali László: A lumpen család

Petri Györggyel Kisbali László beszélget József Attila Hazám című verséről

: Cserna-Szabó András Fél négy című kötetéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Cserna-Szabó András: Ingyencirkusz

Seres László: Underpress

Eörsi László: Szabó Miklós: Az ellopott barikád

(Várkonyi Gábor): Sajó András: Park, kutyák, jogrend

B. Z. A.: Kedves Besz.!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon