Skip to main content

Nyomok

Visky András

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


gyermekkorában ő hordta a tejet a
családnak, reggel korán ébredt, még
sötétedéskor, a kertek alatt ment a
tejesasszony házáig, aki fodros kombinéban

várta csikorgó hidegben is, de a félelem
csak akkor lepte meg, amikor kilépett
a kertkapun és beakasztotta a drót
karikát a kerítés oszlopába, a kutyák

erre a jelre vártak, hogy a drótkarika
a helyére kerüljön, vagy a kerítés oszlopa
a drótkarikába, abbahagyták az ugatást
és vonyítani kezdtek, annak még hasznát

veheted, hogy a kutyák rád ismernek
mondta az apja, Isten kiállt a dombtetőre
üres üvegpalackot tartott maga elé és azon
keresztül nézte őt, hogy nagyobbnak tűnjék

a szeme, mire aztán hazaért a friss, habos tejjel
már hiába virradt meg, könnyű így eltüntetni
a nyomokat, egyetlen jól szabott mozdulattal
























Megjelent: Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 4, Szám 4


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon