[Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

Az SZDSZ sürgősségi indítvánnyal nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mivel újabb több ezer közjogi szerepet betöltő képviselő megválasztása előtt kívánta volna kizárni a titkosügynököket (szigorúan titkos tiszteket és hálózati személyeket, lásd Beszélő, 5–6–7. sz.) a közéletből.

A javaslat olyan megoldást nyújt, amely elkerüli a botrányokat és ezzel járó izgalmakat, s ilyen helyzetbe csak azokat az esküre kötelezett, közjogi funkciókat betöltő volt titkosügynököket hozza, akik nem vonulnak vissza önként.

A törvényjavaslat napirendre tűzését a parlament 3 ellenszavazattal megszavazta (1-1 MDF-es, kisgazda és kereszténydemokrata), ám leszavazta a sürgősséget. E második szavazásnál a kisgazdák jelentős része, a Fidesz, 10 MDF-es és 3 kereszténydemokrata képviselő támogatta az SZDSZ-t.

Horváth Balázs belügyminiszter olcsó választási propagandának és teljesen szakszerűtlennek, valamint időszerűtlennek és károsnak minősítette a sajtóban a törvényjavaslatot, Balsai igazságügy-miniszter viszont a sürgősségre is igent mondott.

Salamon László, az alkotmányjogi és törvény-előkészítő bizottság MDF-es elnöke, szakmailag kifogástalanként, az MDF Justitia-csomagjához illeszkedőnek nyilvánította, ám nem látja a kérdést sürgősnek.

Salamon dr. e két utóbbi állításával vitatkoznánk, mivel az önkormányzati választások előtt lenne a legcélszerűbb tisztázni a volt ügynökök politikai diszkvalifikálódását, továbbá a Nagy Leszámolást hirdető Justitia-csomagból a politikai rendőrség apparátusa szembeötlően kimaradt.

• Beszélő