(Ruszkabányai András)

Nyomtatóbarát változat

Engedtessék meg, hogy a megszólított jogán véleményem néhány saját fogalmazású szava is helyt kapjon lapjukban. Cikkírójuk többek között arról ír, hogy Surján miniszter úr (tévesen környezetvédelmi, tudomásunk szerint a népjóléti tárca élén) valamiféle feloldozást adott a dezinformáció alapján kiadott közleményem felelőssége alól számomra.

Közölnöm kell, hogy erről szó nem volt, a találkozáson névtelen közreműködőként szerepeltem, ahogy mások is. Feltehető, hogy a miniszter úr – aki más ügyekben járt Miskolcon – a nevemet sem ismeri, cikkükben tárgyalt szerepemről fogalma sem volt.

Nem zajlott ezzel szemben névtelenül Göncz Árpád köztársasági elnök úr látogatása a Digépben, ahol a bemutatás után volt módja meleg kézfogást váltani a kizárólag kommunista pártaktivista múltú Kovács vezérigazgatóval, továbbá a vezérigazgató által kijelölt személyekkel, valamint egy – az elnök úr által személyesen kiválasztott – maróssal találkozni.

(Szituáció: sorfal két oldalt, távol gépek, néhánynál dolgoznak. Megelégelve a helyzetet elnöki szó és kézmutatás: azzal az emberrel akarok beszélni!)

Ez alkalommal az elnök úr egy ún. alakuló „munkástanács” két tagjával is találkozott, akik nem voltak azonosak a Digépnél működő cégbíróságnál bejegyzett munkástanács tagjaival. Sárkány Gábor, a munkástanács elnöke, akivel Eörsi úr is beszélt, ezalatt ugyanis a Bükk közepén, a sebesvízi üdülőben volt sürgős kazánjavítási munkára kirendelve, a munkástanácsot az elnöki látogatásról nem is értesítették. Ez a látogatás, a maga demokratikus, nyilvános megszervezésével (a helyi sajtó kizárásával) jellemzője teljes helyzetünknek.

Eddig az volt: rólunk, felettünk, nélkülünk döntöttek. Rossz volt ez, és a gazdasági csőd egyik fő oka. Nem ezt akarjuk a továbbiakban. Mi itt takarítani kezdtünk. Felvertük a port, nyeltünk is belőle, láthatja is mindenki, takarítani való bőven van, és reméljük, nem mindenki húzódik el ettől a munkától.

Mert vállalataink ma a törvény ellenére sem politikamentesek, bennük munka helyett a régi rendszer odaállított politikai csapatai politizálnak. Folyik a kilátástalanság perspektívájának teremtése, létbizonytalanság keltése – indokolatlanul is. Pénzügyileg kirabolják a vállalatokat – elképesztő összegeket véve fel veszteséges működés mellett. Mindezzel demokratikus államberendezésünk gazdasági alapját ássák alá, és általános elégedetlenséget keltenek. Az ilyen vezetés ellen való fellépésre a helyi politikában látunk módot, elsősorban a dolgozói önkormányzatok támogatásával.

Ezt tesszük, mert ez a dolgunk. Világosan előadott fenti véleményemet cikkírójuk elhallgatta, és helyette valamiféle MDF-es hatalomátvételi törekvés sanda gyanúját kívánja kelteni. Számomra ez elfogadhatatlan.

Egyébként helyi MDF-hatalomátvételre nincs is mód. A cikkben írt „új káderek” nem léteznek. Cikkírójuk egyetlen embert tudott felmutatni, aki 20 évig dolgozott abban a gyárban, ahol a jelenlegi vezérigazgató szakmai gyakorlatát tekintve „kezdő műszaki” az általános besorolás szerint.

Viszont létezik a vállalatoknál, tételesen a Digépnél megújulásra kész, azt váró, gyárához ragaszkodó, ahhoz értő dolgozói, műszaki gárda, pártonkívüliek, volt párttagok, gyári lokálpatrióták. Van már jó munkástanács is. Van tehát a Digépben lehetőségre, alkalomra váró, alkotó szellemű gárda, üzleti terv és szellem, szándék az összefogásra. Ezúton is szükségesnek látom felhívni erre a figyelmet.

Ugyanis ez a gárda a privatizálás lehetőségének letéteményese, szemben az esetleg most vezetői poszton lévő önjelöltekkel. Készek fogadni, elfogadni a kormány döntéseit, annak megfelelően cselekedni. Elkel az ellenzék vizsgáló tekintete, a nyilvánosság is, nehogy újabb helyi hatalmi maffia alakuljon ki. A vállalatvezetők hada országos szinten is részese a csődnek, felelős a jelenlegi rossz gazdasági helyzetért. Persze intézményes felülvizsgálat szükséges. Mi a vizsgálat objektívnek vélt szempontjait korábban részletesen kidolgoztuk és közreadtuk, vita céljára. Ez nem volt populáris téma, szenzáció, Önök nem foglalkoztak vele. Sajnálom.

Tisztelettel:

Ruszkabányai András
épületgépész-mérnök

• Visszabeszélő