Szalai Pál

Nyomtatóbarát változat

Néhány – de különösen egy – pontban vitába kell szállnom azzal a jellemzéssel, melyet Krassó György személyéről és nézeteiről a „Beszélő” február 16-i száma adott.

Krassó Györggyel jó barátságban voltunk Nagy-Britanniába való távozása előtt. Visszatérte után már alig találkoztunk. Hívott ugyan, hogy vegyek részt a Magyar Október Párt tevékenységében, annak módszereivel és propagandájával azonban semmiképpen sem tudtam egyetérteni.

Nézeteink, ízlésünk sokban igen alapvetően különbözött. De, bár személyisége erősen neurotikus volt, eltérő véleményemet tiszteletben tartotta még a számára olyan központi jelentőséggel bíró 1956 kérdésében is. Bonyolult és alapvetően boldogtalan személyiség volt, erről néha meg is nyilatkozott. A demokratikus ellenzékben nem talált otthonra, erről azonban – úgy hiszem – ő is tehetett.

Nem áll azonban, hogy Krassó György „kapitalizmust” kívánt volna Magyarországon intézményesíteni. 1956 „munkástanácsos” programjához mindvégig ragaszkodott, ez pedig kapitalista programnak aligha nevezhető, ha csak a szó jelentését nagyon alapvetően meg nem változtatjuk.

A Szabad Demokraták Szövetsége 1989. áprilisi „fordulatát” ki-ki ítélje meg felfogása szerint. Krassó György korábbi nézeteiből azonban ez a fordulat – legalábbis ebben a vonatkozásban – nem vezethető le.

Tisztelettel

• Visszabeszélő