Skip to main content

Tisztelt Beszélő!

(Derdák Tibor)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1990. május 5-én alkalmam volt részt venni a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének vezetőségi ülésén. A résztvevők áttekintették az országgyűlési választások tapasztalatait, és arra a következtetésre jutottak, hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Szabad Demokraták Szövetsége vállalta nyíltan a cigányság országgyűlési képviseletét.

Elhatározták ezért, hogy a közelgő helyhatósági választásokon törekedni fognak az SZDSZ-szel való együttműködésre. A vezetőségi tagok egyúttal ki is töltötték az SZDSZ belépési nyilatkozatát, és Kalányos Ferenc, megyei MCDSZ-elnök vezetésével megalakították az SZDSZ önálló csoportjaként működő „Baranyai Cigány Demokraták Körét”.

Mivel valóban csak az SZDSZ juttatott be cigány képviselőket a parlamentbe, komoly erkölcsi alapunk van arra, hogy tisztességes szövetséget ajánljunk az országban működő különböző cigány szervezeteknek.

Kelt Besencében, 1990. V. 6-án.

Derdák Tibor
országgyűlési képviselő











Megjelent: Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 2, Szám 20


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon