–u–n

Nyomtatóbarát változat

Sülöget lefelé az Új Hölgyfutár című „maművészeti magazin” képéről a bőr. Mint a Népszabadság május 27-i számából értesülhettünk, a Nemzeti Ellenzéki Kerekasztal – Torgyán József múlt heti parlamenti hozzászólása nyomán – javasolta a címlap grafikusának, Bernáth(y) Sándornak kiutasítását az országból.

A megtört léniák közé fogott fekete-fehér rajzolat a tematikus lapszám tartalmára utaló RÉM címsor és egy bizarr kijelentés („A magyarok zsenik”) között látható. Nem állíthatjuk, hogy a címlap Bernáth(y) legjobb munkái körébe tartozna, s azt sem, hogy stilárisan különösebb nóvumot hozott volna, hiszen a diáklapoknak az ideiglenességet erényként vállaló rajzi világát vegyíti – nem szokatlan eljárással – a nyúvév grafika elemeivel. Az azonban bizonyos, hogy nézőjét nem hagyja érzelemmentes állapotban. Magyarul: van hatása, éppúgy, mint – az Új Hölgyfutár által tudatosan vállalt ősnek – a dadának is volt, mely ugyancsak nemigen tisztelt sem embert, sem istent.

A botrányt – minek tágasabb megértéséhez rendkívül hasznos olvasmány a rajzolónak a folyóirat aktuális számában publikált írása is –, a skandalumot tehát az a tény váltotta ki, miszerint Bernáth(y) a magyar címer mintájára készítette el saját rémcímerét, pontosabban: gúnyt űzött a nemzeti szimbólumból. Tagadhatatlan, hogy a figurák száma, proporcionálása, bizonyos attribútumok és jelek használata erősen emlékeztet a koronás nagycímerre, ám a teljes átírás, a trivialitásba, sőt az obszcenitásba szinte belemenekülő modor végkicsengésében jóval pozitívabb interpretációra ad alkalmat és lehetőséget.

Úgy vélem, történelmünk, s nem egyetlen szimbólumunk bernáth(y)is szemlélete vizualizálódik ebben az esetben, s bár azt nem mondhatjuk, hogy végletesen sajátos, tökéletesen újszerű a művész históriaképe – gondoljunk arra, hányan kárhoztatták múltunkat (sőt, megelőlegezve, a jövőt is) –, annyit azonban le kell szögeznünk, hogy az említett stiláris és az itt-ott kitapintható rajzi fogyatékosságok ellenére a munka rendelkezik értékekkel.

Mindezek érvényében s a fejlődés esélyének fényében én nem sürgetném távozását, sőt marasztalnám még Bernáth(y) Sándort. Hátha – technikailag erősödve – bővebben is kifejtené gondolatait, saját és mindannyiunk épülésére.

• Kultúra