–fo– [Foltányi Zsuzsa]

Nyomtatóbarát változat

Viharos sebességgel változott az energiapolitika az utóbbi időben. Bár a szakemberek egy része már régóta mondogatja, hogy túlzóak az energiaigény növekedéséről szóló központi elképzelések, minderről csak nemrégiben sikerült meggyőzniük a kormányt. Az új energiafejlesztési koncepció szerint 2000-ig nincs szükség alaperőműre. Vagyis a Minisztertanács moratóriumot hirdetett a paksi atomerőmű új, 2x1000 megawattos erőművi blokkjának előkészítésére. Az amúgy is költségvetés-hiányos időkben kapóra jön, ha nem kell a zsebbe nyúlni a mellesleg egyelőre vitatott biztonságot ígérő 1000 megawattos szovjet reaktorblokkok megépítése miatt.

Természetesen az már a kormány számára sem mindegy, hogy milyen forrásból épülne az ezredforduló előtt alaperőmű az országban. Az Ipari Minisztérium tehát gőzerővel dolgozik azon, hogy az eddigi neves külföldi jelentkezőket versenyeztetve javaslatot tegyen a kormánynak ez év közepéig: kivel, milyen (atom-, szén-, gáz-) erőműben lenne jó megalkudni.

Eközben pedig a paksi sasfészekből olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az atomlobbi leginkább a francia Electricite de France állami vállalatnak kokettál. Az IM azonban olyan kételyének már korántsem adott hangot, hogy a határainkon tülekedő működő tőkét talán nem is éppen az energiatermelésben kellene gyümölcsöztetni.

Persze az is elképzelhető, hogy ez a működő tőke csak és kizárólag energiatermelő kapacitások kiépítésére hajlandó. Megteheti, hiszen a francia ajánlat mögött ott áll az egész francia parlament.

Ami hazai megfelelőjét illeti, érdekesen alakulnak az erőművészek erőviszonyai. Tavalyelőtt még a szeneslobbi Csongrádi Csaba képviselő (Gagarin Hőerőmű) személyében noszogatta a kormányt, hajlana végre keze a 2000 megawattos bükkábrányi erőmű-koncepció felé. Tavaly merészebb változatban az atomlobbi próbált voksokat gyűjteni Simon Péter képviselő (Paksi Atomerőmű Vállalat) által, aki levélben fordult a parlament ipari bizottságának tagjaihoz. Nem titkolt szándéka szerint segíteni próbált az alaperőmű-építésről hozandó döntésben, ösztökélve a francia EdF ajánlatának elfogadására. Eszerint a két, ezer-ezer megawattos atomerőművi blokkot a francia partner 70%-ban finanszírozná, mi pedig áramban törlesztenénk. A beruházás beszállítói közt 40%-ban részesednének a hazai cégek. Az erőmű ’97-re készen is lehetne.

Az imponáló ajánlatot már az MDF energiapolitikával foglalkozó szakemberei sem utasítják vissza. Az ő energiafejlesztési koncepciójuk szerint – amelyhez saját bevallásuk szerint is igen közel áll a jelenlegi kormány elképzelése – 2000-ig nincs szükség új alaperőműre, de arról lehet szó, hogy külföldi működő tőkével felépüljön addig egy új atomerőmű, és áramot termeljen – külföldre. Az atomlobbi tehát elkezdett politikai szövetségeseket keresni. Azt sem átallja, hogy kezet nyújtson a hazai Zöld Párt felé.

• Környezet