(eö) [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

A költségvetési hiány az év első háromnegyedében „mindössze” 214 milliárd forint volt, alulról súrolta az éves előirányzat kétharmadát. Ez látszólag azokat igazolja, akik azt hangoztatják: nincs is szükség pótköltségvetésre.

De csak látszólag. Táblázatunkból kivehető, hogy a szeptember végéig teljesült bevételek és kiadások szerkezete igencsak kedvezőtlen. Igaz, az adók összességükben úgy-ahogy időarányosan folynak be (azaz a teljesülés 75 százalék körül mozog), bár a társasági adónál igen nagy, és a fogyasztási adóknál is jelentős az elmaradás. A másik oldalon szabályosan, mondhatni rutinszerűen áramlanak ki az önkormányzati intézmények fenntartására szánt pénzek és a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított szociális kiadások. A központi költségvetési szerveket azonban láthatóan bőkezűen támogatják, s ezt valószínűleg nem tudja teljesen ellensúlyozni a pótköltségvetés nadrágszíjmeghúzása: az, hogy a hivataloknak, fegyveres testületeknek 2 milliárdot be kell fizetniük a központi kasszába, s ezenfelül 13 milliárddal csökkentik a támogatási keretüket. A koncessziós és a belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételi tervek nem fognak teljesülni, a Matáv-privatizációval és a telefontenderrel ellőttek minden puskaport. Még nagyobb a baj az adósságoknál: az utolsó negyedévben közel 150 milliárd forint tartozást kell a magyar államnak megfizetnie belföldi hitelezőinek (ennek nagyobb része kamat-, kisebb része tőketartozás). Ebből is kitetszik: elsősorban a honfitárs tőkepénzesek „sanyargatják” az államot.

Táblázat: Az 1994-es központi költségvetés háromnegyed éves teljesítése (milliárd Ft-ban)

a) Az eredeti költségvetés szerint, b) Pénzintézetek nélkül, c) Központi szervek, önkormányzatok befizetési és egyéb bevételek, d) Családi pótlék és más tb-n keresztül folyósított juttatások, továbbá tb-finanszírozás, e) Rendkívüli és egyéb kiadások, állami garanciavállalás
Forrás: Pénzügyminisztérium


A folyamatok tehát nem jók. Az más kérdés, hogy a pótköltségvetés által (amelyet várhatóan lapzárta után szavaznak meg) sikerül-e megőrizni a deficitet a 330 milliárd forint körüli álomszinten. A kormány, mint ismert, több ponton meghátrálásra kényszerült (áfa- és energiaár-emelés elhalasztása, visszamenőleges nyugdíjemelés). Az ellenzék bírálatának hatására letett a koalíció arról is, hogy a Világkiállítási Alap 8 milliárdját azelőtt olvasszák be a büdzsébe, hogy a parlament törvényesen lemondja az Expót. Utóbbi aktus vitája csak most kezdődött meg, s ha a lemondás törvényerőre emelkedik, információink szerint akkor is csak 6,5 milliárd Expo-pénz marad a deficit finanszírozására. A másik érzékeny veszteség a nyugdíjszerű ellátások (nyugdíjra nem jogosult idős, rokkant emberek segélyei) visszamenőleges emelésére kiadandó 1,4 milliárd; ezt, mint emlékezetes, Kis Gyula (MDF) javallatára szavazták meg sokan a koalíciós padsorokban is, kormányuk ellenében. A módosító indítványok ihlete szülte azt a felismerést is, hogy eddig nem gondoskodtak a megalakítandó gazdasági kamarákról (400 millió), az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választásokról (800, illetve 248 millió). A pótköltségvető aprómunka során de jure is töröltetett az az elektroszivattyúrendszer, amelynek a Szigetközbe telepítését de facto elszabotálták az illetékesek. Az erre szánt 200 millió 3/4 része a Diesel-szivattyúk üzemeltetésére folyt el, a többit fenntartásra, monitoringrendszer-üzemeltetésre, valamint (10 millió erejéig) „gravitációs vízpótlási tanulmány készítésére” csippentik le. Kérdésünkre, miért kell egy tanulmányra ennyi pénz, a KHVM-ben úgy válaszoltak: ez csak „keretszám”, „előzetes becslés”; környezetvédő vélemény szerint viszont szemfényvesztés tanulmányt készíttetni mindaddig, amíg a szlovákok nem hajlanak rá, hogy egy kicsit jobban kinyissák a csapot. Ezenkívül még spóroló irányzatú módosítványok is születtek, de a szavazás előtti reggelen 8,7-9,7 milliárddal rosszabbul állt a deficit annál a 332 milliárdnál, amit a pénzügyminiszter a pótköltségvetési tervezet beadásakor álmodott meg. És még hátravan a visszamenőleges nyugdíjemelés 22 milliárdja, amelynek várhatóan csak kisebb részét tudja állni a tb, a nagyobbat (legalább kétharmadát) utólag, a zárszámadásban rendezik.

• Belföld