Skip to main content

Pazar takarékossági akció

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A bramberi községtanács 1974-ben elhatározta, hogy takarékossági okokból három napra felfüggeszti az utcai közvilágítást. Az akciót követően gazdasági hivatala örömmel jelentette, hogy 11,59 fontot sikerült megtakarítaniuk. Hozzátette mindazonáltal, hogy az esettel kapcsolatosan költségek is felmerültek, nevezetesen: két számlát kellett kiegyenlíteniük, melyek (egy 18,48 fontról szóló) a közvilágítás kikapcsolása, illetve (egy 12,00 fontról szóló) a közvilágítás újbóli bekapcsolása miatt váltak esedékessé. A községnek így mindösszesen 18,89 fontjába került a takarékossági akció.







Hivatkozott cikkek

Egy fejezet a Gulag magyar vonatkozásairól

Megjelent: Beszélő hetilap, 4. próbaszám (december 18.), Évfolyam 1, Szám 4


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon