Skip to main content

Mindennél drágább esküvői tószt

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Mint annyi más büszke apa, a hajdani leningrádi első titkár, Grigorij Romanov is fényes lakodalommal kívánta emlékezetessé tenni 1980 januárjában lánya férjhez menetelét. A Romanovok kései veteránja ezért megkérte az Ermitázs igazgatóját, kölcsönözze ki nekik az alkalomra – rokoni alapon is – Katalin cárnő kínai teáskészletét.

A dolognak, úgy látszik, nem volt elháríthatatlan akadálya, mert a szerviz ott díszelgett az ünnepi asztalon. Annyira, hogy amikor az egyik vendég felállt az asztaltól és véletlenül levert egy csészét, minden tekintet rászegeződött. A vendégsereg finom jelzésnek vette az esetet, s gondolva, hogy eljött a tósztok (pohár- csészeköszöntők) ideje, senki sem akart lemaradni, fölálltak, s Katalin csészéit elegáns mozdulattal a hátuk mögé hajították.









Hivatkozott cikkek

Egy fejezet a Gulag magyar vonatkozásairól

Megjelent: Beszélő hetilap, 4. próbaszám (december 18.), Évfolyam 1, Szám 4


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon