Dr. Lovas István, Kiss Tamás, Samu János

Nyomtatóbarát változat

Azzal a kéréssel fordulunk a Magyar Köztársaság kormányához és a törvényhozáshoz, hogy szüntessék meg a volt politikai foglyok kárpótlásánál alkalmazott különbségtételt.

Igazságtalannak tartjuk, hogy a jelenlegi kárpótlás különbséget tesz a volt pártállam politikai foglyai között, nem adva például nyugdíj-kiegészítést az 1963 után bebörtönzötteknek, ellentétben a korábban bebörtönzöttekkel.

Érthetetlennek és különösnek tartjuk azt is, hogy a Miniszterelnök úr ez év őszére jelzett kárpótlási törvényjavaslata, az eddigi állapot mintegy fenntartásaként, ismét csupán az 1963 előtt politikai okokból elítélteket fogja érinteni. Ez mindenképpen a kádári koncepció túlélését jelenti: ti. azt, hogy „az 1963-as amnesztia után nem maradt politikai fogoly Magyarországon”.

Az egyenlőtlen elbírálás elvének hibájától eltekintve erkölcsileg tarthatatlan, hogy az új rendszerben éppen azon keveseket mellőzzék, akik mintegy a lakosság lelkiismereteként szabadságuk és egzisztenciájuk feláldozásával szálltak szembe a kádári kompromisszummal. Ez a jelen és a jövő generációinak talán nem a legjobb morális lecke, mint ahogy az sem, hogy a mellőzést eldöntők között prominensen szerepelnek azok, akik életútja nem elhanyagolható szakaszai e kompromisszumok különböző mértékű támogatásával telt el.

Ha egyáltalán lehet különbséget tenni az 1963 után és a korábban elítélt politikai foglyok között, akkor az az, hogy 1963 után „ártatlanul” gyakorlatilag nemigen került börtönbe senki: az 1963 és 1989 között börtönbe került politikai foglyok tudatosan léptek fel a „barakk” kényelme és a kompromisszum „bölcsessége” ellen. Nem mártírok, ellenállók voltak.

E tettükért a nemzet mostani vezetőinek és törvényhozóinak nem a negatív megkülönböztetéssel kellene válaszolniuk az új rendszer fennállásának immár második évében.

Ha ezt tennék, többekben ébredhetne fel az az érzés, hogy a kádárizmus „aranykorszakában” börtönbe zártakat jogosan ítélték el lázadásukért. Másoknak pedig úgy tűnhet, a rendszerváltozás olyan folyamat, amelynek befejezéséig még hosszú út áll előttünk.

Dr. Lovas István
az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért igazgatója, Budapest

Kiss Tamás
az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért igazgatója, Düsseldorf, NSZK

Samu János
az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért igazgatója, Princeton, New Jersey, USA

• Külföld