B. T. [Bauer Tamás]

Nyomtatóbarát változat

Vegyük sorra az elmúlt hetek híreit. Az ipari és kereskedelmi miniszter felmentette tisztségéből a Magyar Villamos Művek vezérigazgatóját, és kinevezett helyébe egy másik szakembert, történetesen az MDF energetikai programjának készítőjét. Átalakították a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatótanácsát, elnöknek kinevezve az MDF egyik gazdasági bizottságának vezetőjét. Az MDF volt kampányfőnöke, számítástechnikai szakember lett a Szerencsejáték Rt. új igazgatója. A kereskedelmi bankok közgyűlésein a nyereség felosztása ügyében sorra érvényesíti akaratát a legnagyobb részvényes, az állam, s minden érdemi indoklás nélkül leváltatja a bank élén álló szakembert. Átalakítják az Iparbank igazgatótanácsát, s a helyettes ipari államtitkár nem is titkolja: erősíteni kívánják a minisztérium befolyását.

A művelődésügyi és közoktatási miniszter félreteszi a Gazsó Ferenc vezette bizottság által kidolgozott oktatási törvénytervezetet, leváltja a közoktatásért felelős helyettes államtitkárt és a főosztályvezetőt. Munkájukat élesen bírálta az MDF oktatási bizottságának vezetője, aki állítólag a helyettes államtitkári hivatal várományosa. A Gazsó-féle tervezetet liberalizmusa miatt kárhoztatta. A tankerületi rendszer bevezetését sürgeti, nehogy a kormányzatnak módja legyen az iskolák munkájának közvetlen ellenőrzésére. Összefogva az egyházakkal, amelyeknek az iskolák számottevő részét kívánják átadni, hogy az egyház uralkodhasson a lelkeken, amint egy főpap nyilatkozatában elszólta magát.

A kormány ellenőrzése alá vonta a Magyarország című hetilapot, s a kereskedelmi bankoktól kierőszakolt pénzből létrehozta az Új Magyarország című napilapot. Azt persze nem tudta elérni, hogy az olvasók is a kormányhoz közel álló lapokat olvassák. A kormány ezért továbbra is a monopolhelyzetben levő elektronikus sajtót igyekszik ellenőrzése alá vonni. A tavalyi kompromisszum nyomán kinevezett elnökök azon igyekeztek, hogy a kormánytól és az ellenzéktől egyaránt függetlenek maradjanak. A televízióban ennek jegyében megmaradt a nyíltan kormánypárti Híradó, Hét és Panoráma, viszont megszűnt a Hírháttér vagy a Napzárta. A rádióban tovább uszít a Vasárnapi Újság, noha megmaradhatott a 168 óra is. Mindez a kormánykoalíciónak nem elég. A miniszterelnök olyan elnökhelyetteseket kíván kinevezni a rádióba és televízióba, akiknek egy része deklaráltan szemben áll az elnökök koncepciójával. Egyikük szerint egy kurucos országban a televízió feladata, hogy állampolgári fegyelemre nevelje a nézőt, másikuk túlzottnak tartja a liberális-centrista értékek érvényesülését a rádióban. A kinevezés nyilvánvaló célja annak az állapotnak a felszámolása, amelyben a rádió és televízió vezetése független a kormánytól.

A felsorolt példák együttvéve nyilvánvalóvá teszik: a kormánykoalíció nem elégszik meg azzal, hogy a kormányzati hatalmat szerezte meg, hanem közvetlen ellenőrzése alá akarja vonni a gazdaság, az oktatás, a kultúra mindazon területeit, amelyek a polgári demokráciákban nem tartoznak a kormány közvetlen hatáskörébe. A kormány nyilvánvalóan visszaél azzal a helyzettel, hogy az államszocializmus örökségeként kormányzati kinevezési hatáskörbe tartoznak olyan vezető állások, amelyek fejlett piacgazdaságban függetlenek az államtól. Nem elégszik meg a politikai hatalom kormányzati gyakorlásával, minden hatalom megragadására tör.

Az önkormányzati választásokat követően azt írtam ezen a helyen: az eldőlt, hogy Magyarország nem lesz MDF-ország. Akkor azt hittem: az önkormányzatokban kialakult arányok lehetetlenné teszik, hogy a kormánykoalíciónak minden hatalom megszerzésére irányuló törekvése sikerrel járjon. Be kell látnom: elsietett volt a következtetés. Az önkormányzati választások óta a kormány, illetve az Országgyűlés kormánykoalíciós többsége megtett minden tőle telhetőt az önkormányzatok pénzügyi és hatásköri ellehetetlenítésére. Lássuk be: a nyílt társadalomért, a plurális demokráciáért tovább kell folytatni a harcot.

• Harmadik oldal