Solt Ottilia

Nyomtatóbarát változat

Azt a tévhitet kívánja eloszlatni – mondotta a kormánypártok szószólója –, miszerint a magyar Országgyűlés tagjai vagy azok többsége bűnöző és törvényeket nem tisztelő személyeket támogat vagy vesz méltatlanul védelmébe. Két SZDSZ-esre utalt a kormánypárti oldal lelkes tapsai és „úgy van!”-jai közepette Kiss György: Hága Antóniára, aki megértést és körültekintő, méltányos eljárást kért az önkényes lakásfoglalóknak, akiket igen sokszor a reménytelen nyomor űz családostul a nagyvárosokba; valamint szerény személyemre, aki a múlt fél év három halálos áldozatot követelő s utóbb törvényesnek és indokoltnak minősített „rendőri fegyverhasználat” miatt interpelláltam. „A rendőrség igenis határozottan, a törvény minden szigorával lépjen fel a köztörvényes bűnözők ellen. Ezen belül – ha szükséges és indokolt, természetesen hangsúlyozva a törvényesség maximális betartását – akár fegyverét is használja. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a bűnelkövetőknek is vannak jogaik, melyeket tiszteletben kell tartani. De tisztában vagyunk azzal is, hogy biztosítanunk kell a becsületes, törvénytisztelő állampolgárok védelmét. Különösen fontos ez napjainkban, amikor naponta ér durva támadás védtelen gyermekeket és öregeket. Elsősorban az ő érdeküket kell tehát szem előtt tartanunk, és szükséges, hogy a magyar Országgyűlésben ez el is hangozzék, sőt talán gyakrabban juttassuk kifejezésre, mint a szegény, kiszolgáltatott bűnözők védelmét” – nyilatkoztatta ki a képviselő.

Szóval, ha véletlen volt is, Boross belügyminiszternek és Szabó Győző rendőrfőkapitánynak igen jókor jött a védtelen gyermekek és öregek biztonságának emlegetése: múlt pénteken, április 26-án, késő este ugyanis megint eldördült egy rendőrpisztoly, most Pócspetriben. Tamás Sándor körzeti megbízotté. A golyó ezúttal nem volt halálos: csak a menekülő csigolyáját érte, bénulást okozott. (Egyes orvosi vélemények szerint a bénulás még oldódhat is.) A rendőri fegyverhasználatnak ez alkalommal is csak igen áttételesen van köze a gyermekek és öregek védelmezéséhez. A pócspetri művelődési ház diszkójában verekedett a pócspetri és leveleki szórakozó ifjúság. Viszont – merőben szokatlanul – az országos sajtóban először az eset nem rendőri verziója került nyilvánosságra már április 28-án, vasárnap, a Nemzeti Sport című lap riporterének, Fejes Gábornak a jóvoltából. Ugyanis a lelőtt, megbénult fiatalember egy sportnagyság: Sándor György 23 éves kick-box versenyző, világkupagyőztes és harmadik helyezett az Európa Bajnokságon.

A rendőrségi verzió szerint a lövés – mint augusztusban a Zalka Máté téren – véletlen volt. Egyik (a Népszabadságban megjelent) változat szerint a rendőr megbotlott, a másik szerint, amely hétfő délutánra bontakozott ki, a kick-boxoló rúgott hátrafelé, s a rúgástól sült el a pisztoly.

Éppen ezért a rendőri fegyverhasználatot hivatalból vizsgáló Ügyészségi Nyomozó Hivatal meg is tagadta a közreműködést: ez nem szándékos lövés volt, tehát nem fegyverhasználat.

Az ügyészségi nyomozók azonban mégsem maradhattak ki az ügyből. A tanúként szombat hajnalban a nyírbátori kapitányságra vitt fiúk feljelentést tettek hétfő reggel.

A rendőri jelentések szerint a fiúk sérüléseiket tömegverekedésben szerezték, s így készült az orvosi látlelet is a rendőrségi kihallgatás után, a fiúk viszont új látleletet vetettek magukról Nyíregyházán, s azután az ügyészségen elmondták, hogy a kihallgató rendőrök verték őket, majd kényszerítették, hogy mondják azt: sérüléseiket előző nap szerezték. (Ilyen is volt már, 1989-ben Balmazújvárosban. Az elkövető rendőrök és önkéntes rendőrök még a bírósági tárgyaláson is kitartottak meséjük mellett, miszerint motorjukkal felborult fiúkat vittek az orvosi ügyeletre, csak hát Nagy Imréék dísztemetése után a kívülálló szemtanúk már meg mertek szólalni, s a bíróságon elmondták, hogy a gyerekeket a rendőrök verték agyba-főbe az utcán. Akkor a rendőr tetteseket néhány hónapra lecsukták, azóta azonban előléptették őket.) Az előzetes letartóztatásban ülő három fiatalember közül az egyiknek eltört a karja, ő nem vetethetett „független” látleletet. Maga a körzeti megbízott hétfő reggel kórházba vonult saját sérüléseivel, a szombati kihallgatásokon azért részt tudott venni, méghozzá civil testvéröccsével együtt, aki a pénteki intézkedés során is segítségére volt.

Hogy mi történt valójában a rossz emlékezetű Pócspetriben, azt nem tudjuk, a rendelkezésünkre álló összes beszámolóban vannak homályos elemek. A leveleki szemtanúk és résztvevők szerint mindenesetre nagyon másképp volt, mint a rendőri jelentésekben. Szerintük például, a körzeti megbízottat senki nem hívta a helyszínre, ugyanis magától is ott iddogált a művelődési házban, s testvériesen reszt vett a pócspetriek térfelén a Pócspetri–Levelek-bunyómérkőzésben. Szabolcs-Szatmár megye fiatal, új rendőrfőkapitánya azt mondta érdeklődésünkre, hogy szigorúan és alaposan ki akarja vizsgálni az ügyet, a kihallgatásokon történteket is beleértve. Eddig is igyekezett visszaszorítani a rendőri túlkapásokat. Kínosnak és rosszul működőnek tartja azt a rendszert, amely szerint a nyomozást magának a rendőrségnek kell végeznie; Hisz mindig az elfogultság gyanújával kénytelen szembenézni. Érthetetlennek tartja az ügyészségi nyomozóhivatal közre nem működését.

A napirend előtti felszólalás a parlamentben mindenesetre hozzájárult a közvélemény szokásos megdolgozásához, ami lehetővé teszi, hogy az efféle ügyek az érdekelt rendőrök forgatókönyve szerint folyjanak. (A verések és lövések áldozatairól jó azt állítani, hogy veszélyes bűnözők, a helyzetről, hogy közveszélyt rejt magában.)

Persze nem biztos, hogy dr. Kiss György azonosul azzal az állásponttal, amit a Magyar Fórum március 15-i számában a Belügyminisztérium sajtókávéházának tájékoztatója nyomán ismeretlen (szignós) szerző kifejtett: a brazíliai halálbrigádok nem terrorkülönítmények, hanem a lakosság hatékony önvédelmi szervezetei. Azok a halálbrigádok, amelyek férfiasan agyonlövik a lopkodó utcagyerekeket. Évente több százat. S nem gondolja, hogy helyes, ha a rendőrségünk a halálbrigádok funkcióját tölti be.

• Szimat