„Az a tény, hogy a kivitelezési kapacitások ugrásszerűen nem növelhetők, kritikus helyzetet teremtett.” Ezt… a hetvenes évek európai és az 1968–1975 közötti magyarországi építési konjunktúra tapasztalatai alapján nem lehet eléggé hangsúlyozni… a magyar iparra ma már nem lehet számítani.
Elképzelhető, hogy az építési költségek alig 20 százalékát kitevő szerkezethez esetleg a homok és a cement lehet hazai, mint a jelenlegi szállodaépítkezések esetében, és valószínű, hogy az alvállalkozók még az ácsokat is repülőgépen hozzák majd ide, mint az Öböl menti emirátusokban. A szakipari munkákhoz valószínűleg mindent importálni kell.
Az itthon hiánycikknek számító alkatrészeket, felszereléseket vagy már a raktárból lopják el, vagy egyszerűen leszerelik és elviszik. A rosszul fizetett ellenőrző és átvevő szervezet vagy a vállalkozó vagy a vállalkozó szervezet által megvesztegetve, vagy a határidőt mindenáron tartani akaró megrendelő – esetleg éppen a hatóság – nyomására megfelelő minőségi ellenőrzés nélkül kénytelen lesz mindent átvenni, aminek következtében nem lehet majd megállapítani, hogy ki a felelős azért, hogy az egy év alatt tönkrement műtárgyakat toldozni-foldozni kell…
…a magyar ipar jelenlegi állapotával, az időtényezővel vagy a gyors építés költségnövelő hatásával mindenkinek szembe kell néznie, aki most Magyarországon világkiállításra vállalkozik."
(Részlet egy előkészítő tanulmány opponensi véleményéből.)





Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét