|
Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
Családtagok létminimuma |
Összesen |
Egy főre |
|
Egyedülálló nő |
13 466 |
|
13 466 |
|
Nyugdíjas nő |
10 773 |
|
10 773 |
|
Egyedülálló férfi |
13 214 |
|
13 214 |
|
Nyugdíjas férfi |
10 571 |
|
10 571 |
|
Anya + 1 gyerek |
11 016+9121 |
20 137 |
10 068 |
|
Házaspár |
10 763 +11 016 |
21 779 |
10 890 |
|
Nyugdíjas házaspár |
8610+8813 |
17 423 |
8 711 |
|
Házaspár + 1 gyerek |
10 068+10 320+8425 |
28 813 |
9 604 |
|
Anya + 2 gyerek |
10 320+2x8425 |
27 170 |
9 057 |
|
Házaspár + 2 gyerek |
9811+10 063+2x8168 |
36 210 |
9 052 |
|
Házaspár + 3 gyerek |
9636+9889+3x7994 |
43 507 |
8 701 |
1992 januárjában 4,6 százalékkal nőttek a minimális megélhetés költségei. Egy négytagú család esetében 1604 Ft többletbevételt kell feltételeznünk az év eleji áremelések ellensúlyozására. A tejtermékek, gyógyszerek árainak, a közlekedési költségek, a víz-és csatornadíjak előre bejelentett áremelésein túl, a későbbre jelzett húsáremelkedéssel is találkozhatunk.
A minimálbér részleges növekedésén túl, január végére végre döntés született a családi pótlék emelésének ügyében. A családi pótlék az emelés után a létminimum 31,1 százalékát fedezi, míg 1991. elején 42,0 százalékot fedezett. A megemelkedett kiadások ellenére továbbra is késik a nyugdíjemelés, immár a budapesti nyugdíjasok 71,0%-a kap létminimum alatti nyugdíjat. A budapesti nyugdíjasok 44,3%-a él egyedül, vagy szintén nyugdíjas társával másodmagával.
Új szociális ellátásként kívánja bevezetni a kormány – ígéretéhez képest megkésve – a munkanélküli ellátásból kiszorulók életben maradását szolgáló segélyt. A tervezett segély maximális összege 5000 Ft, mely a létminimum 55,2%-át fedezi, ez körülbelül egy négytagú család esetében – egy ember élelmezési és lakhatási költségeit fedezi. Nem nyújt fedezetet a tisztálkodásra, ruházkodásra, a minimális kulturális és egészségügyi kiadásokra, s természetesen nem tud hozzájárulni a család többi tagjának eltartásához sem. A kormány becslése szerint ezt az összeget a jelenlegi munkanélkülieknek csupán 29,0%-a fogja kapni, míg a fennmaradó több mint 70%-a a segélyezetteknek ennél kisebb összeget vehet majd kézhez. Az 5000 Ft-os maximált segélyösszeghez akkor juthat valaki, ha munkanélküliséget megelőző keresete több, mint havi 13 000 Ft volt.
Az a munkavállaló, aki 1989-ben az átlagbér körüli (havi 8000 Ft-os) keresetet jelentő munkahelyét vesztette el, s 1992 márciusára megszűnik számára mindenfajta munkanélküli ellátás, jelenlegi 4000 Ft-os járadékát 3200 Ft-os megélhetési segélyre cserélheti fel. 1989-ben fizetése a létminimum több mint kétszeresét (219%) érte. 1989 és 1991 között Magyarországon az árak megkétszereződtek (202%). A példánkban szereplő munkavállalókból lett munkanélküli, mire segélyezett lesz, korábbi jövedelminek 40%-át, 3200 Ft-ot várhat az államtól életbemaradásának támogatásához. Ez az összeg a jelenlegi létminimum 35,3%-a. A létminimum napi élelmezési költsége 942 Ft. Ez havonta 2929 Ft. További létfenntartási szükségleteire 271 Ft marad havonta.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1992. február 18.
Újpesti Családsegítő Központ





Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét