Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Családtagok létminimuma
Összesen
Egy főre
Egyedülálló nő
12 854
12 854
Nyugdíjas nő
10 276
10 276
Egyedülálló férfi
12 642
12 642
Nyugdíjas férfi
10 114
10 114
Anya + 1 gyerek
10 457+8 807
19 264
9 632
Házaspár
10 244+10 457
20 701
10 350
Nyugdíjas házaspár
8 195+8 365
16 560
8 280
Házaspár + 1 gyerek
9 566+9 778+ 8 128
27 472
9 157
Anya + 2 gyerek
9 778+2x8 128
26 034
8 678
Házaspár+2 gyerek
9 317+9 529+ 2x7 879
34 604
8 651
Házaspár + 3 gyerek
9 147+9 359 + 3x7 709
41 634
8 327
1989 decembere és 1991 decembere között több mint kétszeresére (202,9%) nőttek a minimális megélhetés költségei. Míg 1989 végén egy négytagú család 211 Ft-ból meg tudta oldani napi étkezését, 1991 végére ehhez már 377,6 Ft kellett. Itt kell megjegyeznünk, hogy az élelmiszerek árnövekedése nem tartott lépést a létminimum növekedési ütemével. A legérzékenyebben a lakásfenntartási költségek növekedése – 1989. évi négyzetméterenkénti 62 forintos árról 132 forintra emelkedtek 1991-re – érintette a létminimum szintjén élőket, hiszen a lakhatás az a „fogyasztás”, amelyet legkevésbé tudnak korlátozni.
A létminimum szintjén 1991-ben a költségek növekedése mindenképpen meghaladta a kormány által beharangozott 35-38%-os inflációt. A 12 hónap alatt – bár a második félévben enyhébb ütemű volt – 41,5%-os költségnövekedést mértünk (júliusban és szeptemberben az emelkedés 1,1%-os volt, míg decemberben csupán 0,2%).
A létminimum és egyes járandóságok növekedése az elmúlt két évben
1989
1990
1991
Létminimum (Ft) 1989=1 00 (%)
4263
100,0
5112
143,3
8651
202,9
Családi pótlék (Ft)
a létminimumhoz (%)
1770
41,5
2270
37,1
2570
29,7
Nyugdíjminimum (Ft)
a létminimumhoz (%)
4600
107,9
4600
75,3
5600
64,7
Bruttó minimálbér (Ft)
a létminimumhoz (%)
4800
112.6
5600
91,6
7000
80,9
Nettó minimálbér (Ft)
a létminimumhoz (%)
4320
101,3
5000
81,8
6260
72,4
1992. év eleje az ígéretek ellenére nem sokban különbözött a korábbi évkezdetektől, hacsak nem annyiban, hogy az év eleji bejelentett áremeléseket nem követte mind ez ideig a családi pótlék és a nyugdíjak emelése (a szociális juttatások tudvalevőleg a családi pótlékhoz, illetve a nyugdíjminimumhoz kötődnek jelentős mértékben). Az alapvető fogyasztási javak árai növekedtek az elmúlt két hétben (budapesti tömegközlekedés, víz- és csatornadíjak, tejtermékek). Ezen cikkek árainak növekedése 2,1 %-kal növeli a létminimumot, ami egy négytagú családnál 752 Ft-os többletkiadást jelent.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Családtagok létminimuma
Összesen
Egy főre
Egyedülálló nő
12 854
12 854
Nyugdíjas nő
10 276
10 276
Egyedülálló férfi
12 642
12 642
Nyugdíjas férfi
10 114
10 114
Anya + 1 gyerek
10 457+8 807
19 264
9 632
Házaspár
10 244+10 457
20 701
10 350
Nyugdíjas házaspár
8 195+8 365
16 560
8 280
Házaspár + 1 gyerek
9 566+9 778+ 8 128
27 472
9 157
Anya + 2 gyerek
9 778+2x8 128
26 034
8 678
Házaspár+2 gyerek
9 317+9 529+ 2x7 879
34 604
8 651
Házaspár + 3 gyerek
9 147+9 359 + 3x7 709
41 634
8 327
1989 decembere és 1991 decembere között több mint kétszeresére (202,9%) nőttek a minimális megélhetés költségei. Míg 1989 végén egy négytagú család 211 Ft-ból meg tudta oldani napi étkezését, 1991 végére ehhez már 377,6 Ft kellett. Itt kell megjegyeznünk, hogy az élelmiszerek árnövekedése nem tartott lépést a létminimum növekedési ütemével. A legérzékenyebben a lakásfenntartási költségek növekedése – 1989. évi négyzetméterenkénti 62 forintos árról 132 forintra emelkedtek 1991-re – érintette a létminimum szintjén élőket, hiszen a lakhatás az a „fogyasztás”, amelyet legkevésbé tudnak korlátozni.
A létminimum szintjén 1991-ben a költségek növekedése mindenképpen meghaladta a kormány által beharangozott 35-38%-os inflációt. A 12 hónap alatt – bár a második félévben enyhébb ütemű volt – 41,5%-os költségnövekedést mértünk (júliusban és szeptemberben az emelkedés 1,1%-os volt, míg decemberben csupán 0,2%).
A létminimum és egyes járandóságok növekedése az elmúlt két évben
1989
1990
1991
Létminimum (Ft) 1989=1 00 (%)
4263
100,0
5112
143,3
8651
202,9
Családi pótlék (Ft)
a létminimumhoz (%)
1770
41,5
2270
37,1
2570
29,7
Nyugdíjminimum (Ft)
a létminimumhoz (%)
4600
107,9
4600
75,3
5600
64,7
Bruttó minimálbér (Ft)
a létminimumhoz (%)
4800
112.6
5600
91,6
7000
80,9
Nettó minimálbér (Ft)
a létminimumhoz (%)
4320
101,3
5000
81,8
6260
72,4
1992. év eleje az ígéretek ellenére nem sokban különbözött a korábbi évkezdetektől, hacsak nem annyiban, hogy az év eleji bejelentett áremeléseket nem követte mind ez ideig a családi pótlék és a nyugdíjak emelése (a szociális juttatások tudvalevőleg a családi pótlékhoz, illetve a nyugdíjminimumhoz kötődnek jelentős mértékben). Az alapvető fogyasztási javak árai növekedtek az elmúlt két hétben (budapesti tömegközlekedés, víz- és csatornadíjak, tejtermékek). Ezen cikkek árainak növekedése 2,1 %-kal növeli a létminimumot, ami egy négytagú családnál 752 Ft-os többletkiadást jelent.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Családtagok létminimuma
Összesen
Egy főre
Egyedülálló nő
12 854
12 854
Nyugdíjas nő
10 276
10 276
Egyedülálló férfi
12 642
12 642
Nyugdíjas férfi
10 114
10 114
Anya + 1 gyerek
10 457+8 807
19 264
9 632
Házaspár
10 244+10 457
20 701
10 350
Nyugdíjas házaspár
8 195+8 365
16 560
8 280
Házaspár + 1 gyerek
9 566+9 778+ 8 128
27 472
9 157
Anya + 2 gyerek
9 778+2x8 128
26 034
8 678
Házaspár+2 gyerek
9 317+9 529+ 2x7 879
34 604
8 651
Házaspár + 3 gyerek
9 147+9 359 + 3x7 709
41 634
8 327
1989 decembere és 1991 decembere között több mint kétszeresére (202,9%) nőttek a minimális megélhetés költségei. Míg 1989 végén egy négytagú család 211 Ft-ból meg tudta oldani napi étkezését, 1991 végére ehhez már 377,6 Ft kellett. Itt kell megjegyeznünk, hogy az élelmiszerek árnövekedése nem tartott lépést a létminimum növekedési ütemével. A legérzékenyebben a lakásfenntartási költségek növekedése – 1989. évi négyzetméterenkénti 62 forintos árról 132 forintra emelkedtek 1991-re – érintette a létminimum szintjén élőket, hiszen a lakhatás az a „fogyasztás”, amelyet legkevésbé tudnak korlátozni.
A létminimum szintjén 1991-ben a költségek növekedése mindenképpen meghaladta a kormány által beharangozott 35-38%-os inflációt. A 12 hónap alatt – bár a második félévben enyhébb ütemű volt – 41,5%-os költségnövekedést mértünk (júliusban és szeptemberben az emelkedés 1,1%-os volt, míg decemberben csupán 0,2%).
A létminimum és egyes járandóságok növekedése az elmúlt két évben
1989
1990
1991
Létminimum (Ft) 1989=1 00 (%)
4263
100,0
5112
143,3
8651
202,9
Családi pótlék (Ft)
a létminimumhoz (%)
1770
41,5
2270
37,1
2570
29,7
Nyugdíjminimum (Ft)
a létminimumhoz (%)
4600
107,9
4600
75,3
5600
64,7
Bruttó minimálbér (Ft)
a létminimumhoz (%)
4800
112.6
5600
91,6
7000
80,9
Nettó minimálbér (Ft)
a létminimumhoz (%)
4320
101,3
5000
81,8
6260
72,4
1992. év eleje az ígéretek ellenére nem sokban különbözött a korábbi évkezdetektől, hacsak nem annyiban, hogy az év eleji bejelentett áremeléseket nem követte mind ez ideig a családi pótlék és a nyugdíjak emelése (a szociális juttatások tudvalevőleg a családi pótlékhoz, illetve a nyugdíjminimumhoz kötődnek jelentős mértékben). Az alapvető fogyasztási javak árai növekedtek az elmúlt két hétben (budapesti tömegközlekedés, víz- és csatornadíjak, tejtermékek). Ezen cikkek árainak növekedése 2,1 %-kal növeli a létminimumot, ami egy négytagú családnál 752 Ft-os többletkiadást jelent.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Nyomtatóbarát változat
Friss hozzászólások
8 év 3 hét
10 év 28 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét
10 év 36 hét
10 év 37 hét
10 év 37 hét