Nyomtatóbarát változat

Az e hónapban figyelt nyolc kerület közül a XV. bizonyult a legdrágábbnak, és áprilishoz hasonlóan a XI. a legolcsóbbnak. A két kerület egy főre jutó létminimumösszege között 614 Ft a különbség. Az eltérés 3,6%. A létminimum az utóbbi hónapokhoz képest most emelkedett a legkevésbé, alig 100 forinttal. Ez 0,6%-os növekedést jelent a minimális megélhetés szintjén.

Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy könnyű lenne előteremteni a létminimumot. Egy négytagú családban mindkét keresőnek 34 296 forint nettó jövedelmet kell hazavinnie, ami bizony 54 800 Ft-os bruttó fizetéssel érhető el; ez, mint tudjuk, magasabb a családi pótlékra jogosító rászorultsági határnál. Ebből a jövedelemből, amely lehetővé teszi, hogy az ember önmagán kívül még egy gyereket is eltartson, 20 500 forint járulékot vonnak le, vagyis önmagában többet, mint a létminimum. E jövedelem után a munkaadó további 27 126 forintnyi értékben fizet járulékokat, ami ugyancsak jóval több, mint a létminimum. Két ember létminimumszintű megélhetése a munkáltatónak 82 ezer forintjába kerül, aminek 42%-át kapja kézhez a munkavállaló, a nagyobbik rész (2,7-nyi létminimum) pedig adó és járulék formájában közpénzzé válik. Ezzel az állam mintegy ösztönzi a feketemunka-vállalást.

100 forintnyi létminimum-növekedés valamivel több, mint félnapi minimális élelmiszerköltséget jelent. Aki a létminimum szintjén él, naponta 181 Ft-ot költhet étkezésre, ennek több mint egyharmadát (35%-ot) arra a 14 dekányi húsra, illetve húskészítményre, amit 64 forintért tud megvásárolni. De aki ma Magyarországon mindennap húst ehet, az talán nem is érzi magát igazán szegénynek.

Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1995. május 10.

Léthatáron Alapítvány

• Belföld