(T. P.) [Tálas Péter]

Nyomtatóbarát változat

– Ez a funkció túlnőtt Önön – fordult a szociáldemokrata Ryszard Zajac a parasztpárti Bogdan Pekhez a szejm privatizációs bizottságának november 8-i ülésén. Azon, amelyen Peket a Demokratikus Baloldali Szövetség képviselői, a Szabadság Unióval és a Munka Unióval összefogva – 17 igen, 5 nem és 2 tartózkodás mellett – leváltották a bizottság elnöki posztjáról. S Ryszard Zajac valószínűleg még finoman fogalmazott, hiszen a kormánykoalícióhoz tartozó Bogdan Pek a parlamenten kívüli, jobboldali Centrum Megegyezés (PC) egyik gyűlésén nem kevesebbet állított, mint hogy a privatizáció „szabadrablás és a bűnözés melegágya”. S ez legalábbis anakronizmus egy olyan politikus részéről, aki a szejmbizottság elnökeként Lengyelország egyik fő privatizátora. Annak a Lengyelországnak, melynek kormányfője – a szintén parasztpárti Waldemar Pawlak – külföldi útjain lépten-nyomon hangoztatja, hogy ma már a magángazdaság állítja elő a lengyel GDP több mint 50%-át, hogy ez a szektor foglalkoztatja a dolgozók mintegy 60%-át (az egyéni parasztgazdaságok nélkül az arány csak 46% – T. P.), s hogy a lengyel nemzeti vagyon kb. 37%-a magánkézben van. S egyébként is: országa – ahol összességében mintegy 1,8 millió magánvállalkozás működik – kiváló lehetőségeket kínál a külföldi befektetőknek…

Mindezt szívesen elhinnénk a fiatal miniszterelnöknek, ha hazájában is ilyen vehemenciával támogatná a privatizáció folyamatát, de sajnos erről szó sincs. Mert például a kisbefektetők bevonását célzó és ma már 444 állami vállalatra vonatkozó ún. Általános Privatizációs Programot (PPP), illetve a Nemzeti Befektetési Alapokról (NFI) és az ezek privatizációjáról szóló törvényjavaslatot – amelyet a szejm már 1993. április 30-án elfogadott –, csak ez év október 19-én, öt hónapos meditálás után írta alá. Emiatt a PPP – legalábbis a szakemberek szerint – gyakorlatilag csak 1995 elején veheti kezdetét.

A miniszterelnök és pártja a privatizációtól való húzódozását szívesen magyarázza azzal, hogy a lengyel társadalom jelentős része határozottan ellenzi a magánosítást. Nos az OBOP Közvélemény-kutatási Intézet legutóbbi felmérése nem egészen ezt mutatja: jóllehet megkérdezettek ugyan nem lelkesednek a privatizációért, de mindössze 12%-uk vélte úgy, hogy az állami vállalatok részvényeinek az állam tulajdonában kellene maradniuk.

• Belföld