Vass István

Nyomtatóbarát változat

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (MDF-szórólap szövege) megtartotta eljegyzését egy tősgyökeres népi származású, színmagyar, demokrata, nemzeti érzelmekkel gazdagon megáldott, keresztény hitvallású, nyugodt, erős legény… illetve párt, és egy szép, de csalfa leány: a hatalom.

Azóta immár a házasság szent kötelékét is magukra véve, megmosolyogni való szűz ártatlansággal próbálgatják a mézeshetek édes örömeit. Volt egy másik vőlegényjelölt is, ám ez a szabadságát oly büszkén hangoztatta, hogy a leányzó inkább a szóban forgó érzelemgazdag, szent lobogás felé fordult, ő pedig szárnyalhat szabadon tovább, mint a madár…

Udvarlásai, vágyainak nyilai rendre célt tévesztettek. Ő ugyanis nem a szívre, hanem az észre célzott, arra akart hatni. Miért, miért nem, ez bizony nem sikerült.

Határozottság, következetesség, racionalitás? Úgy tűnik, az effajta udvarlásokban nem feltétlen célravezető erények. Talán könnyebb hinni a szép szavaknak, mint az okos szavakat megérteni? De hát ezen már túl vagyunk. Mi, szabad GALAMBÁSZOK, mit is tehetnénk egyebet? Sok sikert kívánunk a frigyhez. Ugyanakkor nagyon boldogok vagyunk, hogy azt a perverz, nevetséges cukrosbácsit, amelyik úton-útfélen vörös csillagát mutogatva ijesztgette a bimbózó demokráciát, sikerült végleg ártalmatlanná tenni. Végezetül, azért engedtessék meg nekünk SZABAD DEMOKRATÁKNAK, hogy könnyedén lelkesedve, olykor bele-belecsípjünk a kacér szépasszonnyá serdült hatalom friss idomaiba. Ez csak javára fog válni mindenkinek.

• Hátsó oldal