[Kőszeg Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

Az egykori kelet-németországi demokratikus ellenzéknek csak kevés tagja jutott be az egyesült Németország törvényhozásába. A 90-es Szövetség és a Zöldek közös parlamenti csoportot alkotó nyolc képviselője mégis fontos szerepet játszik a Szövetségi Gyűlésben: hitelességük különösen az egykori NDK-t illető ügyekben nagyobb súlyt biztosít a szavuknak, mint számarányukból következnék. A múlt évben részint kezdeményezésükre fogadta el valamennyi párt a Stasi-aktákról szóló törvényt, amely az információs önrendelkezési jog alapján lehetővé teszi, hogy ki-ki megismerje, milyen adatokat gyűjtött, milyen jelentéseket készített róla az MfS, az Állambiztonsági Minisztérium rettegett apparátusa. Május végén a 90-es Szövetség Berlinben „Határozott záróvonal” vagy a társadalom átvilágítása címmel nemzetközi konferenciát rendezett a kommunista múlt feldolgozásával szerzett kelet-európai tapasztalatokról. A konferencia címének első fele Mazowieckit idézi: a mai Lengyelország első nem kommunista miniszterelnöke tanácsolta a szejmnek és a társadalomnak, hogy „határozott vonallal” zárja le a múltat. A cím második fele a cseh–szlovákiai átvilágítási törvényre utal, amelynek értelmében a volt állampárt vezető funkcionáriusai és az állambiztonsági szervezet munkatársai öt évig nem vehetnek részt a közéletben.

A kétnapos vitában a lengyel Jan Rokita, aki korábban az elmúlt évek gyanús haláleseteinek feltárására alakult parlamenti vizsgálóbizottság vezetője volt, s jelenleg a Demokratikus Unió frakciójának tagja a szejmben Mazowiecki álláspontját képviselte. Vele szemben a múlt feltárásáért emelt szót Jiri Ruml, a cseh Charta egykori tagja, jelenleg a prágai szövetségi parlament képviselője és Wolfgang Ullmann tiszteletes, a 90-es Szövetség képviselője a bonni parlamentben. A volt Szovjetunióból jött Arszenyij Roginszkij és Ivan Csuhin a múlt kutatásának beláthatatlan veszélyeiről szólt. A magyar résztvevők Eörsi István, Dalos György és e sorok írója a magyarországi igazságtevő törvénykezési kísérletek jogi és erkölcsi dilemmáiról szóltak. A konferencia folyamán Dalos György Arszenyij Roginszkijjal, a moszkvai Memórial Társaság mozgalom tagjával, e sorok írója pedig Joachim Gauckkal készített interjút.

• Külföld