Deszkás Erik

Nyomtatóbarát változat

Azóta kiderült, hogy a sajtótörvény fölösleges is, de amit a kormány ilyen néven beterjesztett, az még ennél is fölöslegesebb. Az nem más, mint sajtóellenes törvény. A rádió- és televíziótörvény koncepciójának kidolgozására az Igazságügyi Minisztérium és egyéb kormányerők Hankiss Elemér ajánlatát fogadták el: a tévé elnöke bizottsági meghallgatásakor vállalta, hogy néhány hónap alatt beterjeszti a szakértői által elkészített változatot (tervezetet, melynek első leadási határideje szeptember 30-a volt). Néhány hónapos késéssel ez meg is történt (a késés itt azonban még indokolt). S közben áll a frekvenciamoratórium, és állnak a kapuban a kérvények (jelenleg jóval százon fölül), külhoni és belhoni igények. Az MDF vezérképviselői viszont újabb furfangokkal állnak elő, hogy még jobban elnyújtsák a magyar sajtóviszonyok rétesét: tulajdonképpen nem akarják a frekvenciamoratórium föloldását. Egyik érvük: „legitimációs válságba került az átalakulás”, Hankiss és Gombár elveszítették a szakma támogatását. Másik érv: hadd szóljanak bele a szakma képviselői a tervbe, lehetőleg mindenki. A moratórium föloldása után meginduló versenyben szeretnék, ha olyan tévé és rádió állna rendelkezésükre, melynek ha már működőképessége nem is, legalább ellenőrzése garantált.

Várható tehát, hogy fokozottan kiállnak majd a tulajdoni korlátozások, a felügyelet, ellenőrzés (miniszterelnöki kinevezés) mellett, s arra fognak törekedni, hogy a közszolgálatiságot „nemzeti értékként” határozzák meg.

Mindez pedig világosan mutatja, hogy a frekvenciamoratórium fönntartása tulajdonképpen a szólásszabadság korlátozására tett jelen idejű, de jövőt meghatározó kísérlet.

Tudni kell még, hogy tavaly nyáron Berlusconi, a tévémágnás, meghívott néhány képviselőt, jobbára kormányközelből, hogy látogatnának el Olaszországba tapasztalatcserére. Azóta a kulturális bizottság megint fogadta Berlusconiékat kis magyar lobbizásra.

Legutóbb mulatságos szavazásra került sor a kulturális, oktatási, rádió-, televízió-, sajtó- és sportbizottságban (otthonosan: KORTSS). (Azt is jó azonban tudni, hogy a KORTSS-nak az égvilágon semmilyen beleszólása nincs a televízió és rádió ügyeibe.)

A KB (a gyöngébbek kedvéért kulturális bizottság a parlamentben) a következő határozatot hozta (8 igen és 5 nem szavazattal – megoszlásukkal viaskodjon az Olvasó fantáziája), idézem:

„A kulturális bizottság felhívja a rádió és a televízió elnökének figyelmét, hogy az MRT-törvény elfogadása előtt ne hajtsanak végre a törvénykoncepcióban vázolt változtatásokat a fent nevezett intézményekben.”

Hankiss Elemér azt írja tervezetében, hogy: „Közszeméremsértő műsorszámot tilos közzétenni.”

Elképzelései szerint persze mást sem lenne szabad: nem lehetne sértegetni nemzetet, nemet, nemzetiséget, fajt, etnikumot, és tiszteletben kellene tartani erkölcsi, vallási, politikai nézeteket. Sőt, törvénytervezete koncepciójában ez áll: „A tényekről, eseményekről szóló közléseknek hitelesnek, tárgyszerűnek kell lenniük.” S ezt most mind-mind kertek alatt lehet csak megvalósítani.

Hankiss Elemér hangsúlyozza, hogy európai mintákat követ. Szeretné, hogyha a magyarországi televíziózás az „európai gyakorlat”, az „európai jogalkotás” nyomdokain haladna. (Az amerikai televíziózás tudniillik alapvetően magántelevíziózásként, s nem közszolgálatiként jött létre s működik mind a mai napig.) Mi lenne, ha a KB nyomasztó határozata alatt meggörbedve eladná az elnök a tévét Berlusconinak?

A tudós szociológus kvótákat is megad: „Az országos televízió műsorszolgáltatásában a műsorszámok abszolút többségének magyarországi, s ezzel együtt túlnyomó részének európai gyártásúnak kell lennie. Heti műsoridejüknek legalább 20 százalékát tegyék ki a hír- és egyéb aktuális tájékoztató műsorszámok, s további legalább 30 százalékát az ismeretközlő, kulturális, művészeti és vallási műsorszámok.” Már látom, hogy a 63,4 százalék vagy 78,6 százalék stb. hírműsortól szambázó magyarok hogyan foglalják imáikba a KB határozatát.

Utóirat: A magyar népesség fokozódó mértékben a műholdas tevéket nézi. Az idősebbek a Sky One hírműsorát, a középkorúak az RTL valószínítlenül bajor–osztrák szexfilmjeit (felzárkózunk a keresztény Közép-Európához, CSU és ÖVP), az ifjabbak a Music Tv-t, megállás nélkül.

• Belföld